2011. augusztus 24., 22:162011. augusztus 24., 22:16
De ne tévesszen meg senkit, hogy a kormánypártok vezetői főleg takarékossági szempontokkal érvelnek a választások egy időben történő megrendezése mellett, hiszen a hazai politikai osztály nem arról híresült el az elmúlt húsz évben, hogy rettenetesen ügyelne a közpénzek elköltésére.
Tiszta ügy: a demokrata-liberális alakulat és az RMDSZ egyaránt saját politikai érdekeit, kedvező választási esélyeit vette figyelembe, amikor a megmérettetések összevonása mellett tette le a garast. A PDL vélhetően azt igyekszik elkerülni, hogy a balliberális ellenzék a helyhatósági választásokat megnyerve vágjon bele a törvényhozási megmérettetésbe, közismert ugyanis a választópolgárok többségének pszichológiája, miszerint többnyire a győztes felet pártolja. Ennek megfelelően Emil Bocék inkább mindent egy lapra tesznek fel, és abban reménykednek, hogy így kedvező eredményt érnek el az egy időben tartandó választásokon.
Érdekes viszont az RMDSZ-nek az összevont választások melletti kiállása, a szövetségnek ugyanis nem érdeke a román szavazók nagyarányú mozgósítása, hiszen ez csökkenti az önkormányzati testületekben megszerezhető mandátumai számát, továbbá a parlamentbe való bejutási esélyeit. Az RMDSZ a jelek szerint nem a román, hanem a magyar ellenfelekkel való megmérettetéstől tart, és szerte akarja foszlatni azt az elmúlt időszakban sokat rebesgetett elképzelést, miszerint az erdélyi magyar politikai alakulatok a helyhatósági választásokon versenyeznének, az itt felmutatott eredmények alapján pedig a parlamentin összefognának egymással.
Ez a stratégia arra enged következtetni, hogy az RMDSZ nemigen kívánkozik összefogni jelenlegi és majdani kihívóival, ha lehetne, minél hamarabb belevágna az összevont választásokba, hogy a bejegyzéssel bajlódó Tőkés-féle pártnak ne legyen ideje felkészülni a politikai küzdelemre. Holott roppant kétséges, hogy az évtizedek folyamán szavazói százezreit elveszítő szövetség egyedül, önerőből képes lesz-e átlépni az ötszázalékos parlamenti küszöböt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok