2009. november 24., 11:002009. november 24., 11:00
Mindeközben az Asszony – mintha a mindennapi güzü nem volna elég – fiókszerkesztőséget rögtönzött a kicsi szobában, apósom szokása szerint szidta a rendszert és a csirkefogókat, anyósom pedig olyan ötpercenként próbálta csitítani, hogy: Hallgass már, nem hallom az inszomár előrejelzéseit… tőled már azt sem lehet meghallgatni, hogy mit mond Beszeszku s Dzsoána. Ez olyan fél tíz körül volt, amikor a Manó, a legkisebb, már vagy ötödször hívta a társaságot egy kis babaházrendezésre. Hasztalan.
A kevésbé érintettség okán engedhettem meg magamnak, hogy a földre hasalva a kicsivel berendezzük a babaházat, s elosztottuk, hogy melyik szobában fognak majd alukálni az ő tündérbabái, élükön Katrival, s melyikben a gondjaimra bízott kisegér, illetve a sok maci közül a legkisebbik, az, amelyik a parányi ágyban elfér, és a jó meleg takaró alatt reggelig nyugodtan aludhat.
Balú velem alszik, ti pedig azért mentek külön szobába, mert te és a maci horkoltok – vágta a szemembe a Manó, a legkisebbik, s midőn az apróságoknak kiosztottuk a pizsamát, és az esti mesét is elmondtuk, megint szóba jött a kakajó. S a velejáró dudika. Most ittál Manó, ne kezdd elölről, meg kell zavarodni, hogy ebben a házban egyetlen sort le nem lehet írni!… Dohogta az asszony, még feszültebbé téve úgy tíz után az elemzések lázában amúgy is adrenalindús hangulatot. S a másik szobában feszt, hogy csirkefogók s hallgass, csirkefogók s hallgass… Na, ugye tetszenek látni, hogyan hat károsan a családi harmóniára a választás?
Tizenegyre a babák, a kisegér s a maci is aludtak már, az asszony végzett forma, csak még egy utolsó kör a neten, mire a gépe lefagyott. Megfelelő cifra sor kíséretében: Hogy az a… Billgétsz ide és oda… a franc essen belé ebbe a gépbe, többet nem dolgozom!… Mire a Manó: Hurrá, akkor dudálhatok!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.