Az ünneplésbe és a töltöttkáposzta-osztásba belefeledkezett román politikusok ingerküszöbét persze a hír nem érte el. Igaz, hogy ez a jelentés – összeállítója civil szervezet lévén – nem minősül hivatalos dokumentumnak, azonban hivatkozási alapnak mégiscsak alkalmas, és bizonyosak lehetünk abban, hogy az ország schengeni csatlakozását ellenző nyugat-európai kormányok ki is használják majd ezt a lehetőséget. Az mindenképpen aggasztó, hogy az idei látványos korrupcióellenes akciók nem hatották meg a jelentéshez felhasznált adatokat szolgáltató intézményeket.
Hiszen emlékezetes, hogy az év több száz, korrupcióval alaposan gyanúsítható vámos és határőr őrizetbe vételével kezdődött, majd a munkaügyi miniszternek is le kellett mondania összeférhetetlenség miatt – hogy aztán a korrupcióellenes hajsza egy igazi nagy hal, a nagyobbik kormánypárt, a PDL fellegvárának számító Kolozsvár polgármestere, Sorin Apostu lebuktatásában csúcsosodjék ki. Mindez azonban nem volt elég ahhoz, hogy ha följebb nem is került Románia a listán, de legalább ne rontson tovább a helyezésén. (Sovány vigasz, hogy az EU-27-ek között megőrizte tavalyi 25. helyét – mögötte ismét csak olyan „nagyágyúk” szégyenkeznek, mint Bulgária és Görögország.)
A mostani dokumentum még akkor is előrevetítheti a néhány hónap múlva esedékes európai bizottsági jelentés tartalmát, ha nem hivatalos, hiszen az adatközlők részben ugyanazok. A TI jelentése mindenesetre azt bizonyítja, hogy a látványos akciókkal, a nagydobra vert letartóztatásokkal legfeljebb önmagát csaphatja be a bukaresti politikai elit, függetlenül attól, hogy kormányon vámosokat és polgármestereket zárat be, vagy ellenzékiként fenyegetőzik a kormánypárt testületileg történő lecsutatásával. Érdemi, mélyreható változások nélkül az ország nem csupán gazdaságilag nem juthat el a skandináv országok szintjére, de a korrupciós listán is elérhetetlen magasságba vész az északiak alkotta elitklub. Helyette marad a balkáni csoport és a szégyenpad.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok