Újabb fázisba lépett az ukrajnai válság azt követően, hogy több, orosz többségű kelet-ukrajnai megyében is a függetlenségről szóló népszavazás kiírását követelő fegyveresek szállták meg a közintézményeket, Kijev pedig erre válaszul katonai akciót indított ellenük.
2014. április 17., 20:072014. április 17., 20:07
Akár azt is mondhatnánk: polgárháborús állapotok uralkodnak, bár egyáltalán nem biztos, hogy az arcukat símaszkkal eltakaró, jól felfegyverzett egyenruhások ukrán állampolgárok. Az érintett területek lakói viszont, függetlenül attól, hogy helyi „partizánnak” álcázott orosz speciális alakulatok tartják megszállva a hivatali épületeket, vagy sem, jórészt egyetértenek velük. A zömében orosz ajkú polgárok lakta vidékek lakosságának jó része szíve szerint vélhetően inkább elszakadna Ukrajnától, ezen szándékukat pedig a moszkvai propagandagépezet is tüzeli.
Ugyanakkor nagy hiba lenne az Európai Unió és az Egyesült Államok részéről, ha mindenért kizárólag Moszkvát tennék felelőssé. Egyértelmű, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő most látta eléggé erősnek Oroszországot ahhoz, hogy megkísérelje visszaszerezni egykori befolyási övezetének egy részét, és kihasználta az ukrajnai zűrzavart arra, hogy ezt megvalósítsa. Tévés nyilatkozatából immár egyértelműen kiderül: nincs ínyére, hogy a NATO keleti irányba terjeszkedik, ezért stratégiai pozíciójának megtartása, illetve erősítése céljából elcsatolta a Krímet.
Nem szabad elfelejteni ugyanakkor az új kijevi vezetés felelősségét sem. A nyugati hatalmak ugyan az orosz befolyás növelésének megakadályozása érdekében most úgy tesznek, mintha az ideiglenes ukrán kormány kizárólag kulturált és európéer figurákból állna, de azért nem árt emlékezni rá, hogy az újnáci Szvoboda párt is tagja, első intézkedése pedig a kisebbségek számára az anyanyelvhasználatot lehetővé tevő nyelvtörvény eltörlése volt.
Mindazonáltal tény, hogy Európa számára nem lenne jó, ha Oroszország tovább terjeszkedne Nyugat felé. Ukrajna esetében a megoldás az ország föderalizálása vagy a lehető legszélesebb körű autonómia lehet, a keleti részek és Oroszország egyesülésének tilalmával. Fennáll persze a veszély, hogy Moszkva erre előbb-utóbb fittyet hányna. Ám az ukrán vezetés is bebizonyította, hogy a kisebbségek nem igazán bízhatnak benne.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!