2009. szeptember 04., 12:142009. szeptember 04., 12:14
A két koalíciós alakulat egymásnak veselkedése láttán napról napra egyértelműbb, hogy ez az érdekházasság immár nem tarthat sokáig. A partnerség eszméjére valamit is adó politikai szövetségesek esetében ugyanis nem fordulhat elő olyasmi, mint a román kormányban, vagyis hogy a szociáldemokrata miniszterelnök-helyettes bejelenti: a tanügyminiszter törvénycsomagjáért vállalnak felelősséget a parlamentben, néhány órára rá pedig a kormányfő rácáfol, és az államelnök oktatásügyi stratégáinak koncepciója mellett tör lándzsát.
Vagyis a kormánypártok vezetői rituálészerűen mondanak ellent egymásnak, miközben Orwell újbeszél nyelvének mintájára végeérhetetlenül azt vágják egymás fejéhez: „én jó, ő rossz”. Ezen a Dâmboviţa menti vircsafton aztán jót derül ország-világ. Beleértve az erdélyi magyar politikai elitet is, amely mindeközben nem veszi észre (vagy nem akarja), hogy kiválóan eltanulta a bukaresti koalíció mesterséges nyelvezetét. Jelen pillanatban ott tartanak a romániai magyar civil és politikai szervezetek vezetői, hogy nem egymás között, személyesen, hanem nyílt levelek útján „beszélik meg” a közösség problémáit.
Az erdélyi magyarság érdekeinek képviseletére hivatott politikusok oda jutottak, hogy közleményekben, felhívásokban üzengetnek egymásnak. Ilyen körülmények közepette csoda, hogy még a közösség „szent tehene”, az autonómiatörekvés ügyében sem képesek egységbe kovácsolódni? A hét végére két helyszínre, két időpontra meghirdetett nagygyűlések hallatán mindenki a fejét fogja a széthúzás láttán, és ha nem jobbra érdemesebb ügyről lenne szó, nagyot szórakoznánk rajta, hogy az értelmetlen versengés miatt mára már két védjegy hirdeti a székelyföldi termékeket is. Nagyon eljött az ideje, hogy valaki figyelmeztesse az erdélyi magyar politikai elitet: próbáljon szót érteni egymással, a jelenlegi bábeli zűrzavarban ugyanis nemhogy dupla, de semmilyen önrendelkezésre sincs esély. Újbeszél-féle duplapluszkudarcra viszont annál inkább.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok