2010. január 04., 10:052010. január 04., 10:05
Mindezért azonban csak saját magát okolhatja az izzadó emberiség, amely gázhajtású sprayekkel próbálja oroszlánszagát elnyomni. Karácsonykor esik, szilveszterkor zuhog, a gyerekek pedig sárembert gyurmáznak a parkokban. Olyan dunántúli város is volt, ahol az adventi időszakban rövid ujjú pólóban napozott a nép.
Ezzel szemben a mindenkit megmozgató klímacsúcson a nyugati nagyhatalmak nem voltak hajlandók csökkenteni a kibocsátott gázok mértékét.
A keletiek viszont mossák kezeiket, ők bezárták a kommunista mamutüzemeket, és azok, amelyeket sikerült privatizálni, már rég csődeljárás alatt vannak. Keleten csak a nyugdíjas Trabantok és Daciák, valamint a füstölt csülköt gyakran paszullyal fogyasztó lakosság bocsát ki mérges gázokat.
Ők azonban nem foglalkoznak az ózonlyuk tágulásával, mert még a nadrágjuk hátsó részén vékonyodó szövetréteget sincsen miből befoldozniuk. Lesz ez még rosszabb is – bizakodnak a környezetvédő aktivisták. Szerintük jönnek az árvizek, ahol meg nem lesz jéghegyolvadék, ott sivatagi beduinok vadásznak majd a sápadtarcú őslakosokra.
Azt sem nehéz elképzelni, hogy a holland kertészek facipőikben délre eveznek kaktuszt plántálni. A klímarobbanás első jele, hogy sízés helyett idén szilveszterkor a legtöbb helyen pocsolyaboardingolni lehetett. Az is kellemes szórakozás, és ha ésszel menedzseli az ember, még egy jól menő mosószergyár is megszponzorálja, csak az ő termékeikkel kell tisztíttatni.
Hurrikán még nem volt a Kárpát-medencében, ám már az sem várat sokat magára. Majd felkapja a marosvásárhelyi vegyi kombinátot és a sok műtrágyát szétszórja a nyugati rónákon. Ez lesz a legmodernebb mezőgazdasági módszer, és a jól megtrágyázott vizenyőn nemcsak magyar narancs, hanem minőségi cukornád is terem majd.
Nostradamus és a hollywoodi filmesek szerint 2012 lesz az az év, amikor a robotgyáros nagymenőket elönti a víz. Addig már csak két év van, talán még nem késő nekünk sem tenni valamit, hogy az elkövetkező szilvesztereken ne az Ararát tetején koccintsunk.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.