Balogh Levente

Balogh Levente

Ugyanott vagyunk, mint másfél éve, de legalább most rosszabb a helyzet

2024. december 23., 20:422024. december 23., 20:42

2024. december 23., 20:432024. december 23., 20:43

Ezúton gratulálunk a román Szociáldemokrata Pártnak (PSD), a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL), valamint Klaus Iohannis államfőnek: másfél év után sikerült ismét tető alá hozniuk ugyanazt a koalíciót, amelyet tavaly nyáron az RMDSZ kipenderítésével ők maguk robbantottak szét – csak éppen másfél évnyi szorgos és kitartó munkájuk eredményeként támogatottsága jóval gyengébb, mint akkor.

Az elmúlt másfél évben a kormány minden lépését a négy megmérettetést is felvonultató idei választási szuperév határozta meg. Miközben a költségvetés egyre sanyarúbb állapotba került, kampányosztogatást kampányosztogatás követett, ám a választásokon kiderült: a fősodratú pártok még ezzel sem voltak képesek helyreállítani a hitelességüket. Mind a PSD, mind a PNL meggyengült, olyannyira, hogy egyik párt államfőjelöltje sem jutott be a második fordulóba, amelyre egy összeesküvéselmélet-hívő újfasiszta fordulhatott volna rá az első helyről, ha az alkotmánybíróság és a titkosszolgálatok közös erővel meg nem semmisítik az eredményt.

Cserében viszont a szélsőjobboldal a mainstream pártokból kiábrándult emberek százezreinek jóvoltából olyannyira kicombosodtak, hogy mindjárt három is bejutott a törvényhozásba.

Ilyen körülmények között lép hivatalba az új, a PSD, a PNL és az RMDSZ alkotta, a kisebbségi frakció által támogatott kabinet, amelynek hihetetlenül nehéz dolga lesz.

A kormányra hálátlan feladat hárul, hiszen a költségvetési deficit lefaragása érdekében csökkentenie kell a kiadásokat, be kell fagyasztania a közalkalmazotti béreket, jegelnie kell a nyugdíjemelést, és valamilyen formában növelnie kell az állami bevételeket. Jó esetben az adóbehajtás hatékonyabbá tételével, a rosszabbikban – és sajnos ez a valószínűbb – adóemelésekkel.

Ilyen körülmények között inkább átok, mint áldás a kormányban részt vevő pártok számára, hogy részesei a koalíciónak. Nem is csoda, hogy a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) inkább ellenzékben marad, mint ahogy az sem, hogy a kiszivárgott hírek szerint Marcel Ciolacu PSD-elnöknek sem igazán fűlt hozzá a foga, hogy az új kormányban is ő legyen a miniszterelnök.

A koalíciós partnerek azonban éppen a helyzet súlyossága miatt igyekeztek készségesen elismerni, hogy a miniszterelnöki tisztség természetesen a legjobb választási eredményt elérő pártot illeti, és a jelek szerint a PSD vezetése is úgy volt vele, hogy inkább ő erodálódjon tovább a kormányfői tisztségben, mint a párt valamely másik politikusa.

A kormányfőként és pártelnökként elért eredményei, illetve az államfőválasztáson megszerzett harmadik hely ugyanis aligha predesztinálnák arra, hogy ő maradjon a kormány élén, de ez a megoldás a jelek szerint most mindenkinek megfelelt.

(Apropó elnökválasztás: az, hogy ragaszkodnak a saját államfőjelölthöz, ám csupán a Ciolacuhoz hasonlóan csak egy elnökválasztási harmadik helyezést felmutatni tudó Crin Antonescu egykori PNL-elnököt voltak képesek előhúzni a cilinderből, nem a győzelmi reményeiket erősíti. Inkább csak azt szolgálja, hogy a koalíció legalább az első fordulóban megmutassa, ki tud állítani egy közös jelöltet).

A PSD és a PNL most nem ússza meg, hogy megegye, amit az előző kormány részeként főzött. Nekik kell ismét megpróbálniuk feltölteni az éppen általuk kiürített államkasszát, ami várhatóan további népszerűségvesztést hoz majd – már ha nem az a terv, hogy a várhatóan jövő tavasszal megtartandó államfőválasztás után inkább lemondjon a kormány.

Az egyetlen párt, amelynek valamelyest oka lehet az elégedettségre, az az RMDSZ, hiszen most egészen más helyzet áll fenn, mint tavaly, amikor nyugodtan ki lehetett rúgni a kormányból, hiszen a PSD-nek és a PNL-nek nélküle is bőven megvolt a többsége a parlamentben.

Most az RMDSZ nélkül nincs többség, így meg is kérhette az árát a kormányszereplésnek. Az, hogy a fejlesztési tárca „visszaszerzése” mellett sikerült kialkudnia a pénzügyminiszteri tisztséget is, valóban példátlan teljesítmény – más kérdés, mire lesz jó. A jelenlegi gazdasági helyzetben ugyanis vélhetően nem véletlen, hogy a két nagy párt inkább átengedte a tárcát a magyar szervezetnek. Elvégre

igaz ugyan, hogy a pénzügyminisztérium általában pénzosztó szereppel bír, most viszont a várakozások szerint inkább pénzelvonó tárca lesz: Tánczos Barna lesz az a kormánytag, akinek ki kell állnia, és meg kell mondania, hogy hol, mikor mire nincs éppen elegendő pénz.

Ez egyáltalán nem áldásos szerep, és várható, hogy a koalíciós partnerek majd igyekeznek rá hárítani a felelősséget, ha valamely kampányígéretet nem tudnak betartani. Ilyen körülmények között a fejlesztési tárca sem szórhatja két kézzel a pénzt, igaz, az uniós források komoly segítséget jelenthetnek.

A most hivatalba lépő kabinetnek tehát viharos erejű ellenszélben kell majd helyt állnia, hiszen a népszerűtlen intézkedések kényszere tovább erősítheti a szélsőjobboldalt, miközben a kormánypártok maradék, igen kevés hitele is tovább párolog.

Ami miatt egyáltalán nem kizárható, hogy a pártok a haladó hagyományokat ápolva a koalíciós partnerek szapulásával próbálják majd elhárítani a felelősséget, ami még jobban rontja majd a kormány hatékonyságát.

Korlátlanul hozzáférhető állami pénzügyi források ide, ismét tisztségekhez vagy megrendelésekhez jutó klientúra oda, most még az átlagosnál is kevésbé irigylésre méltóak a román kormányt alkotó pártok, hiszen nem csupán számukra lesz nehéz az elkövetkező időszak, hanem az ország polgárai számára is.

De legalább az RMDSZ nagyjából biztos lehet benne, hogy nem rúgják ki a koalícióból.

1 hozzászólás Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

De hova álljanak a románok?

A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.

Balogh Levente

Balogh Levente

Antonescu: messiás, sírásó vagy egérút?

Igencsak magasra emelték a bukaresti kormánykoalíció politikusai – Kelemen Hunorral az élen – a tétet a májusban esedékes megismételt elnökválasztás kapcsán. Talán egy kicsit túl magasra is.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ki nyert Georgescu eltiltásával, és miért lehet ez veszélyes a magyarokra is?

Elöljáróban szögezzük le: örvendetes, hogy a szélsőjobboldali, magyargyűlölő szervezeteket és politikusokat éltető, összeesküvéselmélet-hívő Călin Georgescu nem lehet Románia elnöke. Eltiltása azonban magyar szempontból is veszélyes precedens lehet.

Makkay József

Makkay József

Nem elnéző a rendőrség, haragszanak a sofőrök

Elképedve olvassák a gépkocsivezetők a rendőrség büntetésözönéről szóló híreket, amelyek sokak számára úgy hatnak, mintha a közlekedésrendészet elszabadult hajóágyúként rontana a békés autósokra.

Páva Adorján

Páva Adorján

Georgescu Muskétása és a nagyhatalmi Monopoly

Elon Musk Romániát érintő posztolgatásai legalább egy percre gondolkodóba ejthetik az új amerikai politikai szuperhősöknek szurkoló erdélyi magyarokat is: tényleg ez az a sztori, aminek a végén mi is tapsolni fogunk ebben a nagyhatalmi Monopolyban?

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump, Zelenszkij, Ukrajna és Európa helye a világban

Mi tagadás, egyik félnek sem válik dicsőségére az Ovális Irodában lezajlott vita – ám jó tanulság Zelenszkij és mindenki más számára, hogy aki kitartóan, teljes testsúlyát bevetve rázza a pofonfát, azt előbb-utóbb a feje búbjáig beborítja a termése.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Amerikai hátszél Georgescunak?

Engedik-e indulni a bukaresti hatóságok Călin Georgescut a májusi államfőválasztáson? Kétségtelenül ez a kérdés foglalkoztatja jó ideje a romániai választóknak a közélet iránt érdeklődő részét, de persze magukat a politikai élet szereplőit is.