2009. július 20., 11:402009. július 20., 11:40
A kétoldalú viszonyt meghatározó kérdésekre és az azok megoldására hivatott főszereplőkre viszont annál inkább. Azzal, hogy bemerészkedett az „oroszlánbarlangba”, és Orbán Viktor és Tőkés László oldalán felszólalt a Tusványoson, Traian Băsescu fegyvertényt hajtott végre, hiszen a magyaroknak és a románoknak egyaránt azt üzente: ha kizárólag a román alkotmány keretein belül is, de vele nyílt párbeszédet lehet folytatni a kisebbségi problematikában.
A román elnök szinte borítékolható újrázása tekintetében ne tévesszen meg bennünket, hogy mandátuma során Băsescut éppen a magyar szabadegyetemen fütyülték ki nyilvánosan először, őszig biztosan kitalál valamit, hogy visszaédesgesse magához az elpártolt magyar választókat – akiknek persze ott cseng majd a fülében Orbánnak az elnökválasztás második fordulójáról kifejtett opciója is.
Băsescu számára fontos volt, hogy Magyarország leendő miniszterelnökével találkozzon, és a diáktábor keretében megejtett háttértárgyaláson bizonyára részletesebben is átbeszélték a Fidesz elnöke által említett, a román–magyar kapcsolatrendszer előmozdítását célzó együttműködési csomag tartalmát, amellyel a közönség és Tőkés egytől egyig szembesítette is a román elnököt. A fő kérdés most az, hogy a következő években mit sikerül gyakorlatba ültetni a romániai magyarság igénylistájából, mi mindent tud majd kicsikarni a magyarországi jobb a bukaresti partnerből.
Azt ugyanis az elmúlt években megtapasztaltuk: mindhiába tartozik ugyanabba az ideológiai családba a Fidesz és a román Demokrata-Liberális Párt, Brüsszelben nemhogy a Babeş–Bolyai Tudományegyetem magyar feliratainak ügyében, de még Tőkés néppárti tagsága kapcsán sem sikerült közös nevezőre jutniuk. Ehhez képest az önálló romániai magyar egyetem vagy a Székelyföld területi autonómiájának ügye persze sokkal sarkalatosabb, és egyhamar biztosan nem lesz konszenzus a felek között. A közös tusványosi fellépés azonban azzal biztat, hogy Orbán Viktor befolyása révén a jövőben Băsescu legalább nem veszi le a válláról ezt a csomagot.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok