Vélhetően Szijjártó Péter július közepi bukaresti látogatásának is köszönhetően a román külügy nem kötött bele semmibe Tusványos kapcsán, még egy – eddig szinte kötelezőnek számító – ejnye-benyjézésre sem futotta Bogdan Aurescutól. Nehéz is lett volna fogást találni Orbán Viktor beszédén. A magyar miniszterelnök most is, ahogyan az utóbbi évek során folyamatosan, a közép-európai térség sorsközösségét hangsúlyozta. A média viszont „teszi a dolgát”.

Ha valaki csak a román sajtóból tájékozódik Magyarország kormányfőjének erdélyi útjáról, tusnádfürdői beszédéről, egy nacionalista, oroszbarát, Európa-ellenes politikus provokációjáról értesül, akinek célja Erdély elcsatolása, jó esetben irányítása. A propagandisták receptje amúgy jól működik a „tekintélyes” nyugat-európai sajtóban is: negatív jelzőkkel teleaggatott, féligazságokat, esetleg nettó hazugságokat tartalmazó tudósítás, egy nagyon „európai” elemző magyarázata Orbán szörnyűséges hátsó szándékairól, ördögi motivációiról, majd egy csinos publicisztika a magyar miniszterelnök egész Európát és a demokratikus világot fenyegető politizálásáról.

Tusványos kapcsán ez a végtelenül egyszerű és unalmas „orbánozás” szépen végigfutott a román médián, így minimum huszonnégy órán keresztül a magyar miniszterelnök vette át a patás ördög szerepét Putyintól. Egyetlen bökkenő van ezekben az időnként ismétlődő sajtóperformanszokkal: egyre szűkülő rajongótáborukon kívül nem hoznak lázba senkit. A Nézőpont Intézet legfrissebb közvélemény-kutatása szerint tízből hatan inkább pozitívan vélekednek Orbán Viktorról, és mindössze harminc százalék ítéli meg személyét negatívan Romániában.

Az adatok alapján az elmúlt egy évben jelentősen javult a magyar miniszterelnök romániai megítélése, egyértelműen népszerű politikussá vált a háborús és energiaválság ideje alatt. Idén már több mint kétszer annyian kedvelik Orbán Viktort Romániában, mint egy évvel korábban, 2020-hoz képest pedig több mint háromszorosára emelkedett Magyarország kormányfőjének népszerűsége. Aki nem hisz a Nézőpont kutatásának, az olvasson bele az Orbánt démonizáló cikkek alatti kommentekbe. Nem elsősorban az erős kezű vezető igénye miatt látnának szívesen egy Orbánhoz hasonló politikust a bukaresti kabinet élén vagy a Cotroceni-palotában, hanem az ország érdekeinek bátor képviseletét hiányolják a jelenlegi vezetőktől. Egyetértenek a migrációval kapcsolatos magyar kormányzati állásponttal. Idehaza is örülnének az energiaválság kapcsán az emberek kiszolgáltatottságát mérsékelni próbáló magyarországi intézkedésekkel.

Külpolitikai vonatkozásban lehet a brüsszeli fősodorral úszva háborogni egy sort azon, hogy Orbán Viktor szerint nem Ukrajna felfegyverzése, hanem az amerikai–orosz tárgyalás vethet véget a háborúnak. Nem is kell egyetérteni ezzel az állítással, csak ha esetleg mégis így zárul két-három esztendő múlva a fegyveres konfliktus, akkor illene majd élni a tévedés beismerésének lehetőségével. Ahogyan nem olyan régen egy-két nyugati lap publicistája ezt megtette a migráció kapcsán, elismerve a kerítésépítő, erőteljes magyar fellépés helyességét, illetve az Orbánt emiatt annak idején hevesen támadók tévedését.

Tusványos amúgy valóban örök. A helyenként izgalmas, máskor unalmas politikai habzás mellett remek emlékek, élmények fűződnek hozzá. Barátságok köttetnek és viták zajlanak, uram bocsá' sok pohár ital kíséretében. Olykor maradandó miniszterelnöki bonmotok születnek. Mint most a Fidesz-fröccs. Ami ugye, kétharmad az egyharmadhoz. Naná, hogy a bor javára.