2010. augusztus 10., 10:562010. augusztus 10., 10:56
A történet annak idején meglepően jól sült el. Azt üzente országnak-világnak, hogy a Szent Anna-tónál, a Székelyföldön rend van, szabályok vannak, amelyeket valamennyi odalátogatónak be kell tartani. Amint a Krónika mostani látlelete mutatja, az akkori kép enyhén szólva idealisztikus volt. A Szent Anna-tó – a környékét gondozó Ecos Club minden igyekezete ellenére – nem sokban különbözik más székelyföldi turisztikai célpontoktól.
Az odalátogató rendre azzal az élménnyel távozik: ha ez a hely Svájcban vagy Ausztriában lenne, milyen turistaparadicsom lehetne. Hiába egyedi a fenyvesekkel felnőtt vulkánkráter és a benne simuló tó látványa, ha járhatatlanok az utak, ha szemetes a környék, ha nincsen megfelelő számú és megfelelő minőségű vécé, zuhanyozó, ha egyes turisták nincsenek tekintettel a többiekre, maximálisra csavarják a hangerőt a zenegépen. Amikor a látogató összegezni próbálja az élményeit, csak a vérmérsékletétől függ, hogy a hiányosságok keltette csalódottság vagy a nagyszerű táj látványának a katarzisa írja felül a másikot. A turisztikai potenciál és a visszahúzó körülmények versenyében sokak számára az utóbbiak kerekednek felül. És így van ez a Gyilkos-tónál, a Békás-szoros megrendítő sziklafalai között, a parajdi sóbányában vagy a kovásznai Tündérvölgyben is.
Felemás érzéseket gyűjthet a turista a magánbefektetők bekerített telkein, panzióiban is. Lehet, hogy a filegória alatt csobog a patak, és a padló üvegcsíkjain követheti, mint úszkálnak a pisztrángok a lába alatt, de az élvezetbe percenként belehasít a fogadót csinosító munkások láncfűrészének a zaja. A Székelyföld ma még messze nem az, ami lehetne. Mentségül szolgál, hogy ma még nagyon sok körülményt nem a székelyföldi emberek határoznak meg. A tisztaságot, a mosolyt, a vendéggel való törődést azonban nem Bukarestben szabályozzák. A székelyföldi turizmusban érdekelteknek, az önkormányzatoknak és végső soron a székelyföldi embereknek arra kell törekedniük, hogy a végső kép kialakításában az általuk befolyásolható tényezők legyenek nyomatékosabbak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok