2012. május 25., 10:252012. május 25., 10:25
Félreértés ne essék: ha más párt logója virítana ott, annak sem örülnék jobban, mint ahogy annak sem örültem, hogy előtte meg az egyik helyi bevásárlóközpont óriásreklámja rontotta a kilátást. (Bár tény ami tény: a tulipános alakulat nagyon igyekezett az összes lehetséges házfalat és villamost még a kampány első perceiben kidekorálni jelöltjei arcképével, amolyan egész pályás letámadást alkalmazva, mintha ezúttal különösen tartana a versenytársaktól.)
Ma már közhely, hogy a politikai pártok nem annyira az általuk képviselt értékek és elvek bemutatásával kívánják eladni magukat, ehelyett inkább kommunikációs versenyt folytatnak. Ennek egyik fő eleme, hogy egy párt is ugyanolyan termék, mint egy fékezett habzású mosópor vagy egy szárnyas betét, tehát ugyanolyan marketingmódszerekkel kell eladni.
Csakhogy én például úgy vagyok ezzel, hogy az agresszív reklámokat már meg sem nézem, ugyanúgy idegesít a megnyitott internetes honlap olvasását akadályozó felpattanó reklámablak, mint az egész, nyolcemeletnyi házfalat betöltő molinó. Olyan ez, mint amikor a tévében vetített film közben sugárzott reklámok kétszer olyan hangosak, mint a film: pofátlan, az életembe betolakodó agresszornak tekintem őket, és így is bánok velük. Ha tehát egy bevásárlóközpont vagy egy párt pofátlansága miatt fényes nappal is villanyt kell gyújtanom a konyhában, mert a molinójuk eltakarja a fényt, akkor biztos nem táplálok majd pozitív érzelmeket irántuk.
Ha a reklám mögött élők anyázásait voksokra lehetne váltani, akkor az ablak előtt terpeszkedő jelöltek nemcsak a város, hanem a világ urai lehetnének. De mivel a választási törvény ezt nem teszi lehetővé, éldegélek tovább a tulipintyóban. A szavazatomat meg a kevésbé agresszív, konkrétumokkal kampányoló jelöltnek tartogatom. Már ha lesz olyan.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
Látogatottsági adatok