2011. szeptember 22., 09:132011. szeptember 22., 09:13
Az első körök után pedig lazul a nyelv, felszabadulnak a frusztrációk, s jól kibeszélik a munka nehézségeit, a jelen nem levő kollégák rossz tulajdonságai mellett az otthoni gondokat-bajokat is. Ilyen kontextusban jöhetett szóba a kaliforniai Stanfordi Egyetem tudósai körében az is, hogy milyen kegyetlen az asszony, fittyet hányva arra, hogy emberünk egész nap kutatja a fontosabbnál fontosabb létkérdéseket, otthon porszívót kell ragadnia, a mikróba be kell tennie a gyermek esti tejecskéjét, s még ki tudja hány gépesített háztartási tevékenységet kell elvégeznie. Na, ennek véget kell vetnünk! – biztatták mély együttérzéssel kollégái, s a további körök során már arról szólt a párbeszéd, hogyan lehet elejét venni annak, hogy többé ne kelljen ilyen ördögtől való dolgokat művelniük.
Sör sört, szó szót követett, majd hajnaltájt eldöntötték, reggel, amint beérnek a laborba, az lesz az első teendő, hogy megvizsgálják, milyen hatással van a hímivarsejtekre az elektromágneses tér. Hogy ne csak öncélú legyen munkájuk, hanem a világ teljes férfitársadalmának elnyerjék szimpátiáját, a projektbe 148 spermadonort is bevontak. A munkát pedig a lehető legkomolyabban vették, hiszen a kutatás során a kísérletben résztvevőkre mágneseserőtér-mérőt tettek, amely egy tipikus napjukon 4 másodpercenként végzett mérést, azaz összesen 21 600-szor. S hogy, hogy nem, arra jutottak, hogy azoknál, akik sokat voltak erős erőtérben, kétszer gyakoribb volt a gyenge spermaminőség. No, ez összejött! – kurjantott egyikük, majd gyorsan gépelni is kezdte számítógépén a kutatás következtetését: azok, akik háztartási gépek erős elektromágneses sugárzásának voltak kitéve a mintavétel előtt, rosszabb minőségű spermával szolgáltak, életképes sejtjeik száma jóval alacsonyabb volt, mint a házimunkagépektől mentes férfiakéi. Pont – mondta odakacsintva társainak, s miután elektronikus postán ki-ki elküldte feleségének a tudományos felfedezés kvintesszenciáját, teljes lelki nyugalomban ültek be újfent kedvenc kiskocsmájukba, s szürcsölgették kedvenc alkoholos itókájukat.
Egyvalamiről viszont elfeledkeztek, s ez bármikor ellenük fordulhat. Az e-szmognak is nevezett elektromágneses tér épp úgy jellemző a tévére, számítógépre, de még az autóra is, mint a háztartási gépekre. Az asszony pedig ezután joggal mondhatja, ide a távirányítót, no meg a kocsikulcsot.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.