Balogh Levente

Balogh Levente

Török NATO-vétó

2022. május 20., 09:242022. május 20., 09:24

Bár úgy tűnhetett, hogy az Ukrajna elleni orosz támadás miatt semlegességét feladni szándékozó Finnország és Svédország NATO-csatlakozása könnyed sétagalopp lesz, a két skandináv állam felvétele előtt most mégis akadályok tornyosulnak.

És nem Oroszország próbálja meg kívülről megakasztani a folyamatot, hanem belülről támasztottak akadályokat a csatlakozás előtt. Törökország ugyanis jelezte: ellenzi a két ország felvételét, amiért azok engedékenyek az Ankara által terrorszervezetnek minősített Kurdisztáni Munkáspárt tagjaival szemben, és nem hajlandóak kiadni őket a török hatóságoknak.

Tény, hogy a törökök ezzel a lépéssel gyengítik a NATO-t, és Oroszország malmára hajtják a vizet – de ostobaság lenne a gesztus mögött bármilyen oroszbarátságot feltételezni.

Elég csak felidézni a történelmet, illetve ránézni a térképre, hogy lássuk: Ankara határozottan nem az orosz érdekek miatt hangoztatja a kifogásait. Hiszen Törökország a korábbi évszázadokban olyan regionális hatalom volt, amely a kaukázusi térségben, majd később a Balkánon folyamatos összeütközésbe került az orosz birodalmi érdekekkel. Az első világháború elvesztése után ugyan hosszú évtizedekre háttérbe szorult, azonban Recep Tayyip Erdogan irányítása alatt Törökország ismét regionális hatalmi szerepre tör. Miközben Szíriában a nemzeti érdeknek kikiáltott cél – a kurdok megerősödésének megakadályozása, illetve az Aszad-rendszer gyengítése – érdekében lépett fel, az örmény-azeri konfliktusban a testvéri azeri nép oldalára állt.

Az oroszok mindkét hadszíntéren a másik felet támogatják: Szíriában az Aszad-rezsimet, az örmény–azeri konfliktusban az örményeket.

És azt se felejtsük el, hogy Ukrajnában is azok a török Bayraktar drónok okoznak nehéz pillanatokat az orosz páncélosoknak, amelyek már az azeriek oldalán is nagyban hozzájárultak az örmények legyőzéséhez. Az orosz–török regionális érdekellentétek tényét az sem csorbítja, hogy Ankara orosz Sz–400-as légvédelmi rendszereket vásárolt, ami élénk szemöldökráncolást váltott ki Washingtonban. Mindezt Törökország úgy teszi, hogy közben a nyugati katonai szövetség, a NATO tagja, sőt annak második legnagyobb haderejével rendelkezik. Az Egyesült Államok már anno sem a példás török demokrácia elismerése jeleként támogatta az ország NATO-ba való felvételét, hanem saját geopolitikai érdekei, a Szovjetunió bekerítése miatt. Most pedig a török elnök a saját országa geopolitikai érdekei védelmében emelte fel a mutatóujját.

Erdogan ugyanis látja, hogy egy olyan helyzetben, amikor az új tagok felvételéhez az összes tagállam beleegyezése szükséges, nem kevés zsarolási potenciállal rendelkezik, amit nem is fél kihasználni.

Minden bizonnyal hajlandó lesz majd engedni – éppen Oroszország gyengítése érdeke –, azonban megkéri az árát. Hogy ez mi lesz, majd tételesen közli a washingtoni döntéshozókkal. Vélhetően követelni fogja, hogy a nyugati országok ne nyújtsanak többé menedéket olyan, ellenzéki szervezetek tagjainak, amelyeket Ankara nemzetbiztonsági kockázatként, terrorszervezetként tart nyilván. Azt is kérheti, hogy ne bolygassák többé a történelmet, és ne minősítsék népirtásnak az örmények tömeges lemészárlását az első világháború idején.

Emellett akár a csak Ankara által elismert Észak-Ciprus javára is követelhet kedvezményeket, mint ahogy szabad kezet is az energiahordozók utáni kutatásban a Földközi-tenger keleti medencéjének vitatott hovatartozású kontinentális talapzatában.

És persze azt, hogy a közel-keleti térség saját érdekszférájának tekintett részében a saját belátása szerint járhasson el, illetve hogy attól vásároljon fegyvereket, akitől akar. És akkor a régóta halogatott EU-csatlakozásról még nem is beszéltünk…

Mindezen lehet háborogni, de ez a nemzetközi politika. Az Egyesült Államoknak és a Nyugatnak szüksége van Törökországra, ha sakkban akarja tartani Oroszországot, Ankara pedig ennek megkéri az árát. Nem az elvont eszmék, ideológiák számítanak, hanem a kőkemény politikai, gazdasági és stratégiai érdekek. Nehogy azt higgyük, hogy Oroszország vagy az Egyesült Államok esetében ez másképp van. Hiába hivatkozik az egyik „nácitlanításra”, a másik „a demokrácia és a jogállamiság terjesztésére”, valójában a legönösebb érdekeit tartja szem előtt.

Magyarország sem holmi zsigeri oroszbarátság miatt nem hajlandó az EU egyes körei által követelt, öngyilkos olaj- és gázembargót támogatni, hanem a lakosság és a gazdaság, az ipar védelmében.

Nota bene: ezzel a többi uniós tagállam érdekében is cselekszik. Amely ország vagy világpolitikai tényezői babérokra törő nemzetközi szervezet ezt az elvet nem érti meg, és nem képes megfogalmazni saját érdekei mentén a céljait, amelyek mellett a lehető legkövetkezetesebben kiáll, az arra ítéltetik, hogy mindig a többiek, külső erők érdekei mentén sodródjon.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.

Balogh Levente

Balogh Levente

Nicuşor Dan diplomáciája

Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Ne az adófizető vigye el a balhét a felelőtlen költekezés miatt

A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.

Balogh Levente

Balogh Levente

Elsöpör az AUR-hullám?

Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.