2009. január 13., 07:002009. január 13., 07:00
Ehhez képest most, egy kis kosárba kerül a cukorka a karácsonyfa alá, de például a lányom mindig igyekszik jó sokat laza eleganciával a kosár és a fát tartó talapzat köré is juttatni. Többféle magyarázatot találtam erre az eljárásra – mert meggyőződtem, nem csak nálunk hozta be ezt divatba a lányom – kezdve attól, hogy manapság nincs idejük az embereknek még cukorkát kötözni sem, eladdig, hogy így óvatosan kibújhatnak a gyerekek a tilalom alól, miszerint addig nem szabad a fáról cukorkát szedni, míg a pap meg nem szentelte. De ha már itt tartunk, érdemes a szenteletlen cukorka megdézsmálása körüli ügyekről is ejteni néhány szót. Mert maga a tiltás önmagában eléggé drasztikusnak hangzik, de ha a dolgok mélyére nézünk, komoly nevelői hatása volt a háttérben. Mert ugyebár az a tény, hogy nem szabadott venni a fán pompázó szaloncukorból mindaddig, míg a pap meg nem szentelte, a kisembert emlékeztethette ama bibliai tiltott gyümölcsre is, ami mindig édesebb. De gyakorolhatta az ellenszegülést a hét fő bűn egyike, a torkosság leküzdése érdekében is. Komoly, kemény önfegyelem, önmegtartóztatás kellett biz’ám ahhoz, hogy az orrunk előtt incselkedő színes szaloncukorból ne csenjünk el egy darabot sem. Ám, mikor nem voltak leleményesek a gyerekek? Kitaláltuk, hogy csak a cukrot lopjuk le a fáról, a papírt ügyesen visszacsomagoljuk, úgy, mintha a cukor még mindig benne lenne, és ott hagyjuk a fán. Így aztán, amikor a pap bácsi a szenteltvízzel a fa felé suhintott, az összes üres papír lengedezni kezdett a fán, mi pedig pironkodva sütöttük le a fejünket, mert bármilyen ügyesen álcáztuk a turpisságot, csak rajta csíptek.
Most viszont ilyen nincs, a cukorka ott a karácsonyfa alatt, s nincs honnét tudja a pap, mennyi volt eredetileg alatta. S akkor: hogyan nevelik a mai gyerekeket a torkosság bűnének elkövetése ellen?! Mert a zabáld meg ezt, hörpintsd fel azt tévéreklámokkal nem, az biztos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Látogatottsági adatok