2011. november 25., 10:152011. november 25., 10:15
A szélsőjobboldali nacionalista akciócsoport honlapján közölt felhívás szerint azok csatlakozását várják, „akik megelégelték a magyar szeparatisták alkotmányellenes megnyilvánulásait, és akik számára fontos a Hargita, Kovászna és Maros megyei, saját földjükön idegenné vált románok sorsa”.
Az Új Jobboldal tavaly Marosvásárhelyen, két éve pedig Sepsiszentgyörgyön erősítette meg: az erdélyi magyarok számára örök traumaként felsejlő napot itt, a szülőföldön lehetetlen kellő ellenszenv, undor vagy gyűlölet nélkül megélni. Mindkét helyen megpróbálták betiltani az Új Jobboldal felvonulását, de hiába – idén is várhatóan az egyéb december elsejei rendezvényeken élősködve üvöltik majd a székelyeknek, hogy a föld, amin élnek, nem az övék. Ezzel együtt a mindenkori román politikai vezetés kitartottjainak provokációira eddig nem érkezett meg az általuk várt válasz, ugyanis az okosabb hallgat elvét követve a magyar közösség nem vette fel a kesztyűt.
A romániai közvélemény is ehhez van szokva, a Iancu-bábut akasztók bohóckodásai sem adtak stabil széket a habzó szájjal valós magyar veszélyről hadováló agitálók alá.
Azt viszont senki nem garantálhatja, hogy végtelen a székely tűrőképessége. Erről tanúskodik Antal Árpád tegnapi kijelentése is, miszerint lassan betelik a pohár, és ha két éve Szentgyörgyön 10 ezer ember állta volna el a provokálók útját, most nem vonulnának fel Csíkszeredában. Érdekes fordulat: a nyilatkozat az első olyan állásfoglalásnak tűnik ebben a kényes ügyben a minden téren visszafogott RMDSZ egyik hangadója részéről, amely nemcsak az erdélyi magyarság eszére, hanem az erejére is hivatkozik. Nem valószínű, hogy ezzel az Új Jobboldalt meg lehet ijeszteni, sőt, de könnyen megtörténhet, hogy a tömegben rejlő erő puszta jelenléte végre elgondolkodtatná a szálak mozgatóit, mivel is játszadoznak.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.