Kiss Judit

2017. október 23., 08:41

Több kell a hashtagnél a zaklatók ellen

Egy azonban világos: a virtuális kampányok előbb-utóbb lecsengenek, de a felkiáltójelnek továbbra is előtérben kellene maradnia: a hashtagnél konkrétabb lépéseket kell tenni a jelenség megfékezésére.

Zötyögünk az autóbuszon, haladunk az iskolafolyosón, az irodában, a mezei ösvényen, araszolunk egyik kocsmaasztaltól a másik felé, építgetjük a karrierünket, lépegetünk egyik álláslehetőségtől, beszélgetéstől, csalódástól, reménykedő keresgéléstől a másikig és útközben megtörténik, hogy valaki akaratunk ellenére szexuálisan közeledik felénk, kihasználva gyanútlanságunk vagy kiszolgáltatottságunk. Lehetünk nők, kislányok, kisfiúk, de lehetünk bizony védtelen férfiak is, mindannyiunkkal megeshet. Szinte bármikor és bárhol – Erdélyben vagy a világ bármelyik pontján – szembesülhet az ember azzal, hogy verbálisan, gesztusokkal vagy egyenesen fizikailag zaklatják, megalázzák, kihasználják gyengeségét, hiszen az emberi természet és a társadalmak sajátosságaiból fakadóan így volt ez, mióta világ a világ.

Az elmúlt időszakban az amerikai Weinstein-botránynak köszönhetően világszerte a média kereszttüzébe került a jelenség. Az egyre inkább mindentudónak és világmegváltónak tűnő virtuális nyilvános felület, a Facebook hangos attól, hogy össze kell fogni a szexuális zaklatás ellen, meg kell előzni, ki kell beszélni, ezáltal fel kell oldani a megtörtént traumákat, elhallgatott kellemetlenségeket, sérelmeket. Mint egy óriási virtuális pszichológusi dívány, végtelen kibeszélési lehetőség terül el a közösségi oldal: rengetegen számoltak be arról, hogy gyerek- vagy fiatalkorukban, esetleg épp három napja szexuális zaklatásban volt részük, legtöbben szenvedő alanyként, de akadtak, akik passzív szemlélőként meséltek traumatikus élményeikről.

Annak, hogy elindul egy széltében-hosszában hullámokat vető, „velem is megtörtént” címkével ellátott „hashtages” kampány, nyilván rengeteg lehet a pozitív hozadéka: biztosan sokan gondolkodnak el – valamikori, vagy potenciális zaklatók és zaklatottak – a jelenség természetrajzáról, valós, feltűnő vagy láthatatlanul lappangó veszélyeiről. És mivel a kampány hatására elmondták a sajtóban a hatóságok is, hogy milyen büntetésre számíthatnak a zaklatók, illetve arra biztatják az áldozatokat, tegyenek feljelentést, kétségbevonhatatlan, hogy nem marad hatástalan a virtuális hadjárat. Hogy az effajta médiavisszhangnak pontosan mi a kézzelfogható pozitív hozadéka, az a jelenség látens, alattomos, rejtőzködő természetéből adódóan is megjósolhatatlan.

Egy azonban világos: a virtuális kampányok előbb-utóbb lecsengenek, de a felkiáltójelnek továbbra is előtérben kellene maradnia: a hashtagnél konkrétabb lépéseket kell tenni a jelenség megfékezésére.

Oda kell figyelni arra, hogy a potenciális zaklatók nem pusztán azok, akiknek a Facebook-oldalát elárasztja a millió hashtag és elgondolkodtató történet. Bár az internet csápjai szinte mindenhová elérnek manapság, azért a virtualitáson kívül eső közegekbe is el kell jutnia mindenképpen az üzenetnek. Hiszen ma is, holnap is ott lézengenek körülöttünk a buszon, az iskolafolyosón, a mezei ösvényen, a színházi szereposztáson, velünk egyazon közegben araszolnak kocsmaasztaltól kocsmaasztalig, sikertelen kísérletezéseiktől reménykeltő lehetőségeik felé a (potenciális) zaklatók.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Kiss Judit 2019. július 18., csütörtök

Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.

Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Vélemény
Kiss Judit: Álbetegek, igazi érdekek

Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó ...

Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Balogh Levente: Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...