Vitatható megállapítások hangzottak el tegnap Budapesten a Média és identitás című tanácskozáson, amelyen az anyaország határain túl élő magyarok médiafogyasztási szokásairól értekeztek.
2013. május 29., 09:332013. május 29., 09:33
2013. május 29., 13:472013. május 29., 13:47
A B-Fókusz Intézet felméréséből a híradások szerint az derül ki, hogy 2011 végén több erdélyi magyar követte rendszeresen a román kereskedelmi adók műsorait, mint 10 évvel korábban, emellett pedig csökkent a magyarországi közszolgálati adók nézettsége. A kutatási igazgató kijelentette, hogy a többségi nyelvű média térhódítása még azoknak az asszimilációjához is hozzájárul, akik őrzik identitásukat, vagyis homogén házasságban élnek, és gyermeküket is magyar nyelvű iskolába járatják.
Ezzel a megállapítással a konkrét adatok ismerete nélkül is vitába lehet szállni. Először is megalapozatlannak tűnő véleményt tükröz az a kijelentés, miszerint a román tévéadók nézésével lassan mi is elrománosodunk. Ne felejtsük, hogy az „átkosban\" az erdélyi magyarság túlnyomó többsége évtizedeken keresztül nem látott-hallott magyar tévét, rádiót, mégis megmaradtak a székelyek. Másrészt manapság ahhoz, hogy valaki átfogó képet kapjon arról, mi történik az országban, javallott, sőt kötelező feladat, hogy naprakész információkat gyűjtsön román források segítségével is a szakterületét vagy érdeklődési körét illetően.
A román kereskedelmi adók által sugárzott szenny elnyelése valóban káros hatású, ám ez nem a kiváltó oka, hanem csupán az egyik kimutatható tünete az asszimilációnak, a fájó beolvadás alapvető mozgatórugóit pedig nem a készülékekben vagy a postaládában kell keresni. A butításét annál inkább, ám ebből a szempontból az Erdélyben is rendkívül népszerű magyarországi kereskedelmi médiumok legalább akkora veszélyforrások, mint hasonszőrű román társaik. És a pesti „nyócker\" utcáiról minimális befektetéssel a nézettségi csúcsokra kilőtt celebeket nálunk sem tudja felülmúlni az amúgy velünk – mindennapos gondjainkkal és apró sikereinkkel – egyre többet foglalkozó magyarországi közszolgálati média. Mert az elhülyülés nem válogat országok és nemzetiségek között.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!