Balogh Levente
2025. február 14., 18:182025. február 14., 18:18
2025. február 14., 18:222025. február 14., 18:22
Nincs mit szépíteni: Klaus Iohannis lemondása semmilyen katarzist nem hozott, hiszen azzal nem sokat javított az országban tapasztalható, nem kis mértékben neki köszönhető kaotikus helyzeten.
Az egyetlen pozitívum, hogy végre nem Iohannis az elnök – ugyanakkor itt jegyeznénk meg, hogy az indokoltnál legalább öt évvel később távozott a Cotroceni-palotából.
Akkor, amikor megtapasztalhattuk, hogy semmilyen kisebbségi szolidaritásra nem számíthatunk részéről, amikor székelyföldi látogatása során az autonómiatörekvéseket jelképező, ajándékba adott székely zászló elfogadása helyett a román zászlót kezdte lobogtatni. Majd hírhedtté vált performansza révén, amikor az autonómiastatútum hallgatólagos parlamenti elfogadását követően a magyar nyelvből gúnyt űzve (Ionapotchivanoc, PSD!) vádolta Erdély elszakításának szándékával a magyar közösséget és az akkor még politikai ellenfelének számító szociáldemokratákat.
hiszen becsvágyból a még megmaradt közép-európai sokszínűség helyett az azt felszámolni akaró, asszimilációra, etnikai homogenizációra törekvő balkáni sovinizmus – illetve az azt képviselő, őt felkaroló és az útját egyengető mélyállami erők – oldalára állt.
(Persze előfordulhat, hogy Iohannis minden ezzel ellentétes megnyilvánulása ellenére valójában mégis a nemzetiségeket képviselte. Így azzal, hogy tíz év alatt képtelen volt érdemi eredményt elérni, Románia nemzetközi súlyát növelni, ehelyett hosszú hallgatásaival, luxushobbijaival- és kirándulásaival, illetve közpénzből, méregdrága magángéppel megtett, kétes hasznú külföldi hivatalos útjaival lejáratta a román elnöki intézményt, illetve sikeresen leamortizálta a Nemzeti Liberális Pártot (PNL),
Ez esetben megkövetjük, bár ezen verzió valóságalapja kapcsán azért mardos némi kétely).
Távozása után ugyan a kormánykoalíció és közös jelöltje, Crin Antonescu fellélegezhetett, hiszen értékelhetetlen elnöki tevékenysége és vitatható indokokkal meghosszabbított mandátuma már nem vetül rájuk árnyékként, de
Az elmúlt hetek, hónapok történései és Iohannis lépései – jobban mondva teljes passzivitása és hallgatása – ugyanis csak az elégedetlenséget növelték az érvénytelenített elnökválasztás, illetve az eredmény megsemmisítését indokló magyarázat elmaradása miatt frusztrált tömegekben, és a szélsőjobboldali ellenzéknek kedveztek.
Ráadásul megkésett lemondásával éppen ennek a szélsőjobboldali ellenzéknek nyújtott sikerélményt, hiszen – egyáltalán nem alaptalanul – azt sugallja, hogy nem a józan belátás miatt, hanem a menesztésére vonatkozó, még a jelenleginél is dicstelenebb vég kilátásával fenyegető indítvány miatt távozott hivatalából.
(Persze ne feledkezzünk meg az USR-ről sem, hiszen a magát jobbközépnek nevező balliberális alakulat számos honatyája csatlakozott a POT Iohannis menesztését célzó kezdeményezéséhez, vagyis a Cîțu-kormány megbuktatása után ismét összebútorozott a szélsőjobbal, amit minden bizonnyal dübörgő tapssal és csattanós hátba veregetésekkel fogadtak EP-frakciójukban, a Macron-féle liberális Renew Europe-ban).
Arról nem is beszélve, hogy hivatali idejének kiterjesztése kapcsán alkotmányossági szempontok is felmerülhetnek, bármit is mondott decemberben az alkotmánybíróság. Hiszen
Iohannis távozásának egyetlen pozitív hozadéka ma az, hogy annak nyomán nem a felfüggesztéséről és a menesztéséről szóló népszavazásról szólnak majd a következő hónapok, hanem – legalábbis jelen állás szerint – a kormány által indokolatlanul távoli időpontra, május elsejére kiírt megismételt elnökválasztásra lehet készülni.
Amely előtt még sok a bizonytalan elem, és természetesen más okokból
Itt van mindjárt az, hogy az érvénytelenített első fordulót megnyerő szélsőséges jelöltet, Călin Georgescut engedi-e elindulni az alkotmánybíróság a megismételt választáson. Ha a talárosok logikáját követjük, akkor elvileg nem, hiszen éppen miatta érvénytelenítették a választást, jobban mondva az állítólag a javára idegen állami szereplő – vélhetően Oroszország – beavatkozásával végrehajtott online manipuláció miatt, ami jogosulatlan, voksokban is mérhető előnybe hozta őt. Ez már csak azért is logikus lenne, mert a másik szélsőjobboldali jelöltet, Diana Șoșoacát ennél jóval kevésbé súlyos indokok miatt zárták ki az első körből, ezzel nagyban elősegítve Georgescu győzelmét, aki egyik ideológiai riválisától megszabadulva behúzhatta az első helyet.
Persze
és arra késztetné a Georgescu-szimpatizánsokat, hogy jobban összezárjanak az őt pótló jelölt – vélhetően George Simion AUR-elnök, már ha a párt második embere, Claudiu Târziu meg nem puccsolja – mögött. Az is jó kérdés, milyen mértékben lesznek hajlandóak a három, a korábbi kampányosztogatások miatt most megszorító intézkedések garmadájának bevezetésére kényszerülő, ezért egyre ingatagabb támogatottságú kormánypárt szimpatizánsai a közös jelöltre, Crin Antonescu volt liberális pártelnökre szavazni.
A mi tippünk az, hogy például a PSD esetében aligha –
mert őt érzi közelebb azokhoz az „értékekhez” – úgymint gazdasági populizmus és szükség esetén a soviniszta kilengések –, amelyeket korábban a PSD képviselt. És a magyarok sem biztos, hogy különleges késztetést éreznek, hogy tömegesen rohanjanak Antonescura szavazni, bár persze sohasem szabad lebecsülni az RMDSZ magyarellenes-szélsőségesség-veszéllyel való riogatásra vonatkozó kapacitását.
Az USR részéről ugyanis az érvénytelenített első fordulóban második helyen végző, és ezzel elméletileg a második körös részvételre jogosult Elena Lasconi pártelnök nagyon szeretne ismét elindulni, ám váratlan irányból, gyakorlatilag saját oldalról kapott konkurenciát Nicușor Dan Bukaresti főpolgármester, korábbi USR-elnök személyében.
Ha nem sikerül lekardozniuk egymás között, hogy valamelyikük lépjen vissza, akkor kioltják majd egymást, vagyis
– bár jelen állás szerint az sem kizárt, hogy az USR Lasconival elégedetlen vezetői zárják rövidre a témát, és a pártelnök helyett Dan mögé sorolnak be, miután Lasconi kiverte körükben a biztosítékot, amikor alattomos módon azzal próbálta befeketíteni lehetséges riválisát, hogy egyenlőségjelet tett Dan és a szintén függetlenként induló Georgescu közé.
A volt PSD-s miniszterelnök, a párt jelenlegi „mezei” parlamenti képviselője ugyanis a 2014-ben éppen Iohannistól elszenvedett választási vereség után úgy döntött, hogy ismét indulni akar az elnökválasztáson, és ehhez a most éppen divatos szuverenitásvonatra szeretne ő is felülni.
Na meg az, hogy mennyire fogékonyak a romániai választók a szuverenizmus ezen mérsékelt formájára a Georgescu által képviselt, a szuverenizmust lejárató karikatúrához képest. Mindenesetre érdekes lesz, hogy ha elindul, honnan tud majd szavazatokat lecsippenteni: a PSD jelenlegi vezetéséből és irányvonalából kiábrándolt szociáldemokrata szimpatizánsokat győzi meg nagyobb arányban, vagy
Ez utóbbi kevésbé tűnik valószínűnek, hívei ugyanis szinte már extatikusan rajonganak a sovinizmust és az irredentizmust a miszticizmussal és az elmekórtani besorolású összeesküvés-elméletekkel elegyítő, Vasgárda-rajongó balkáni sufnituning-messiásért.
Ezért most egy ideig még próbáljunk legalább egy kicsit örülni annak, hogy már nem Iohannisnak hívják Románia elnökét.
Jó ideig úgyis ez ígérkezik az egyetlen pozitív fejleménynek.
Balogh Levente
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Rostás Szabolcs
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Balogh Levente
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
Balogh Levente
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Páva Adorján
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Balogh Levente
A Donald Trump elnökválasztási győzelme nyomán átalakulóban levő világrend kapcsán sokan érezhetik úgy, hogy kicsúszik a lábuk alól a talaj – de kevés ország érezheti annyira intenzíven, mint Románia.
Balogh Levente
Igencsak magasra emelték a bukaresti kormánykoalíció politikusai – Kelemen Hunorral az élen – a tétet a májusban esedékes megismételt elnökválasztás kapcsán. Talán egy kicsit túl magasra is.
szóljon hozzá!