2010. március 02., 09:302010. március 02., 09:30
A kútból ugyanis villanyszivattyú nyomja fel a vizet a vezetékekbe, a fűtési rendszerben pedig szintén villanymeghajtású forgatópumpa nyomja körbe a fás kazán által felforralt vizet. Ha pedig netán éppen az áramszünet előtt pakolta az ember tele jó száraz tölgyfával a kazánt, a bennlévő víz túlforrósodik és túlnyomást képez, mely akár fel is robbanthatja a fűtési rendszert.
Szerencsére van egy szelep, amely lehetővé teszi, hogy sisteregve távozzon a forró gőz a kazánból. E sistergés viszont veszélyes és nem kívánatos. Meg lehetne próbálni a tűz eloltását, de ehhez is víz kellene, ami nincs. Marad hát a másik megoldás, a lángoló, üszkös fadarabok kiszedése. Ez pedig tűzveszélyes, és iszonyú füsttel jár.
Szóval az áramkimaradás egy ilyen helyen afféle házi szükségállapotot von maga után. Arra pedig még csak gondolni is rossz, hogy mi történik, ha nincs otthon a házigazda, vagy éppen alszik, és nem veszi észre az áramkimaradást? Szerencsére újabban vásárolható szünetmentes tápegység, ami kiváló találmány. Egy nagy teljesítményű autóakkumulátorra kapcsolva akár egy napon át is képes árammal táplálni a kazán forgatópumpáját.
Egy baja van csak a szerkentyűnek: állandóan járatni kell, hogy mindig készen álljon az áramkimaradásra. Ezért egy kis ventilátort is szereltek bele, hogy védje a túlhevüléstől, ez pedig folytonosan forog, nem egészen zajtalanul. Így hát ilyenkor, tavasz felé, amikor nem kell már egész nap fűteni, amikor leég a tűz, kikapcsolja az ember, hogy fölöslegesen ne zakatoljon.
Ennek viszont az a kockázata, hogy ha befűtéskor elfelejti visszakapcsolni, az olyan mintha áramszünet lenne. A forgatópumpa nem cseréli a vizet a kazánban, az felforr, túlnyomás keletkezik, kilő a szelep, telenyomja gőzzel az épületet, és ilyenkor már késő megnyomni a gombot. Ki kell szedni a lángoló fadarabokat a kazánból, ha sikerül úgy jutni a kazán közelébe, hogy a forró gőz ne veszélyeztesse az embert.
Így hát fel van adva a lecke a feltalálóknak: a szünetmentesítő tápegység mellé egy olyan szerkentyűt is ki kell fejleszteni, mely figyelmezteti a gazdát arra, hogy tűzgyújtáskor nyomja meg a gombot.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.