Bár a román kormányzati illetékesek egy emberként hördültek fel Günther Oettinger német uniós biztos kijelentése nyomán, miszerint Románia kormányozhatatlan, például az észak-erdélyi autópálya sorsa, a megépítésére leszerződtetett amerikai Bechtellel megkötött szerződés felbontása körül még az utolsó napon is zajló tragikomikus hercehurca, és egyáltalán az autósztráda-építések helyzete valahogy mégis azt az érzetet kelti az emberben, hogy a mindenkori román kormányok nem igazán álltak és állnak a helyzet magaslatán.
2013. május 30., 23:212013. május 30., 23:21
2013. május 31., 09:302013. május 31., 09:30
Az észak-erdélyi autópálya igazi állatorvosi lóként mutatja meg, hogyan lehet egy komoly beruházást a lehető legrosszabbul menedzselni. Már maga az a tény sem volt korrekt, hogy pályáztatás nélkül választották ki a kivitelezőt, de hát minden bizonnyal az amerikai Bechtel „megajándékozása\" a sztrádaépítés lehetőségével is része volt annak az árnak, amelyet Bukarestnek a NATO-tagságért kellett fizetnie.
A nyílt pályázat hiánya miatt az EU sem adott pénzt az építkezésre – igaz, látjuk, hogy a nagyrészt az Unió által finanszírozott dél-erdélyi sztráda építése sem halad sokkal olajozottabban. A kedvezőtlen szerződést aztán a soron következő kormányok többször is módosították már csak azért is, mert Băsescu államfő nem tekintette prioritásnak a projektet. Ő ugyanis a Bukarestet a Nyugattal rövidebb útvonalon öszszekötő dél-erdélyi sztrádát tekintette fontosabbnak.
Most egy szociáldemokrata kormány bontotta föl az előző szociáldemokrata kormány által megkötött szerződést – ebben talán nem kis szerepe van annak, hogy a Bechtel-ügy régóta a PSD szekrényében porosodó csontváz, és Victor Ponta így próbál végleg pontot tenni az elődje és mentora, Adrian Năstase által enyhén szólva megkérdőjelezhető körülmények között beindított, a pártra mai napig árnyékot vető projekt végére.
A kérdés most az, hogy mi lesz a folytatás. Szerződés nincs, egyelőre csak egy mintegy másfél milliárd euróért megépített sztrádaszakasz és egy torzóban maradt viadukt áll készen, és nem tudni, honnan lesz pénz az építkezés folytatására. Már ha egyáltalán prioritásnak tekinti a kormány – elvégre egy ilyen projekt lemenedzselése lényegesen nehezebb, mint felbontani egy szerződést.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
szóljon hozzá!