2010. december 10., 11:362010. december 10., 11:36
Az okot maga az államfő jelölte meg: azt szeretnék elkerülni, hogy a hasonló hangzás miatt összekeverjék a romákat a románokkal. Az időzítésnek minden bizonnyal köze van ahhoz, hogy az elmúlt két évben a nyugat-európai sajtó attól hangos, hogy Romániából érkezett cigány csoportok tagjai számos bűncselekményt követtek el Olaszországban és Franciaországban.
A bukaresti illetékeseknek emiatt igencsak ég az arcuk, és nem is ok nélkül. Csakhogy a javasolt intézkedés több okból sem biztos, hogy alkalmas a probléma kezelésére. Itt van mindjárt az a tény, hogy a nyugat-európai sajtóorgánumok a legritkábban veszik maguknak a fáradságot, hogy megvizsgálják a külföldről érkezők pedigréjét.
Ha valaki Romániából érkezett, akkor azt egyszerűen románként emlegetik, és emiatt a bukaresti politikusoknak nem lehet egy szavuk sem, hiszen ők is azt az elvet vallják, hogy minden román állampolgár románnak tekintendő. (Mondják mindezt rendszerint olyankor, amikor a magyarok szabad anyanyelvhasználatot és önrendelkezést követelnek). Szóval már itt megmutatkoznak a nemes kezdeményezés gyöngéi.
De van még tovább is. Kerestem a törvényjavaslatban azokat a paragrafusokat, amelyek kifejtik, miben javul a cigányok szociális helyzete és foglalkoztatottsága, valamint a cigányok és nem cigányok közötti viszony annak nyomán, hogy a román hatóságok hivatalosan is cigánynak tekintik őket a politikailag korrektnek számító, bár a cigányok többsége által nem használt roma helyett.
De nem találtam ilyen cikkelyt. Szóval az egész arról szól, hogy a romaügyet amolyan szómágiapárbajjá süllyesztenék, ugyanazt a módszert alkalmazva, mint a magukat rendkívül hozzáértőnek és jófejnek képzelő harcos jogvédők, akik azt hiszik, attól, hogy a cigányokat romának kell hívni, már egy csapásra jobb lesz nekik. A román sámán erre válaszul azért is cigánynak hívatná őket, mert ettől meg szerinte a románoknak lesz jobb. Igaz, amíg a bukaresti sajtó erről cikkezik, legalább addig sem az a vezető hír, hogy újabb, jogellenesen kint élő romániai cigányokat toloncoltak haza Párizsból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok