HIRDETÉS
A tavaszi napsütésben az erdélyi településeken és környékükön is szinte mindenhol szerveznek nagytakarítási akciókat, ilyenkor összefognak az önkéntesek, nylonzsákokkal, kesztyűkkel felszerelkezve indulnak útnak, hogy megpróbálják megszabadítani fojtogató terheitől a természetet. Dicséretes, mert egyre gyakoribb, hogy a fiatalok is bekapcsolódnak a hulladékgyűjtési akciókba: iskolások, egyetemisták sok helyen versenyszerűen szedik a szemetet. Például a Kolozsvári Magyar Diákszövetség az interneten nagy népszerűségnek örvendő #trashtagchallenge elnevezésű, a világ számos pontján működő csapatépítő, szemétgyűjtő akcióhoz csatlakozott. A környezetvédelmi tudatosító kampányként igazán hasznos kezdeményezés láncreakciószerűen terjed. Elmondhatjuk, végre egy igazán hasznos internetes kihívás, amely az „igyunk meg minél rövidebb idő alatt minél több alkoholt”-szerű „challenge”-ek mellett üdítő kivételnek számít.
Ha azt nézzük, hogy mindazok, akik lelkesen megtisztítani igyekeznek a környezetet, valamiképpen az árral szemben úsznak – hiszen a szemét minduntalan újratermelődik, és nap mint nap rendületlenül kiszivárog a természetbe –, akár lemondóan is legyinthetnénk. Azonban olykor érdemes derűlátóbban szemlélni a körülöttünk zajló történéseket, változásokat. Az egyre inkább mindentudóvá, mindent látóvá és mindenhatóvá váló közösségi oldalaknak vitathatatlanul megvannak az előnyei, és olykor még a természet is nyertese lehet annak, hogy a „Nagy Testvér” rendületlenül figyel. A napokban a közösségi oldalon tettek közzé sokakat felháborító fotót egy szászrégeni fiatalemberről, amint épp jókora mennyiségű hulladékot zúdít a Maros vizébe. A publicitásnak köszönhetően azonosította a rendőrség a tettest, akinek 7000 lejes bírságot kellett fizetnie. Hasonlóképpen járt az az illető is, aki a Segesvár felé vezető 60-as országút mellett közel két tonnányi állattetemet hagyott a hétvégén. Mivel szerencsére nem marad minden egyes szemetelés büntetlenül, a Maros megyei Szásznádas polgármestere értesítette a hatóságokat, a környezetvédelmi őrség pedig kézre kerítette az illegálisan szemetelőt: 50 ezer lejre bírságolták és el kellett szállítania az orrfacsaró bűzt árasztó hulladékot.
A tavaszi nagytakarításokig évről évre felgyűlő hulladékmennyiség láttán úgy tűnhet, Romániában sajnos azok vannak többen, akik lelkiismeret-furdalás nélkül eldobják az évszázadokig fel nem bomló műanyagpalackot az erdőben, táplálják a környezetre rátelepedő hulladékrengeteget, mint valami fenyegető, apokaliptikus állatot, növesztik a csápjait. Biztosan akadnak, akik megriadva, de tétlenül, esetleg közömbösen szemlélik mindezt. De bízzunk abban, hogy egyre többen lesznek, akiknek nem mindegy, hogy elborítja-e a szemét a környezetünket. Bízzunk ebben és csatlakozzunk hozzájuk.
Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó korrupciótól, nevezetesen a csúszópénzek gyakorlatától, annak csak a Jóisten a megmondhatója.
Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.
Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.
Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.
Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.
Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást.
Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.
Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.
Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.
Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.
Hogy miként lehetne bár részben megszabadítani a romániai egészségügyet a rendszert sűrűn behálózó ...
Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...
Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...
