Balogh Levente

2019. július 16., 10:13

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről. Ami elvileg még akár igaznak is nevezhető, hiszen valóban nincs a parlamenti pártok között olyan, amely hivatalos doktrínája alapján a klasszikus szélsőjobb vagy szélsőbal kategóriába lenne sorolható. 

Azonban ez igencsak megtévesztő. Hiszen az, hogy jelen pillanatban éppen nincs viszonylag széles tömegbázissal rendelkező szélsőjobb román politikai alakulat, csupán egyetlen dolognak tudható be: hogy alapvetően még a magát legeuropéerebbnek hirdető párt is képes bármikor soviniszta húrokat pengetni. Különösen a magyar közösséget érintő ügyekben.

A régi, mainstream pártok – mint a PSD vagy a PNL – esetében ez közismert, de érdemes megemlíteni a mára az európai liberálisok üdvöskéjévé vált Dacian Cioloșt is, aki a szélsőségesen magyarellenes Vatra Românească ifjúsági tagozatából avanzsált főliberálissá: bár européerré és toleránssá fazonírozta magát, pártja, a PLUS és ő maga több ízben intézett kirohanást a magyar autonómiatörekvések ellen. Cioloș és a PLUS tehát rafináltan jár el, de van egy másik új alakulat, amely nyíltan felvállalta, hogy egyetlen doktrínája a büdös szájú magyarellenesség. Ez pedig nem más, mint a Traian Băsescu volt államfő fémjelezte Népi Mozgalom Párt.

Korábban is megemlékeztünk már e hasábokon arról, hogy a párt a magyarellenes uszítás mindenkori román csodafegyverét bevetve próbált a parlamenti küszöb fölé vergődni, miután közel egy évig valamennyi közvélemény-kutatás 5 százalék alatt mérte. És a módszer bejött, hiszen a májusi európai parlamenti választáson végül sikerült bejutniuk az uniós törvényhozásba. Eugen Tomac pártelnök – és persze a pártot a háttérből továbbra is mentoráló Băsescu – pedig a jelek szerint továbbra sem kíván lemondani a sikeresnek bizonyult eszközről: a párt minden egyes, a magyarokkal kapcsolatos ügyben agresszív harci pincsiként nyilvánul meg.

Most például a közigazgatási törvénykönyvet „jelentette fel” a nép ügyvédjénél, mondván: annak a magyar anyanyelvhasználatra vonatkozó passzusai sértik az alaptörvény azon kitételét, miszerint a román az ország hivatalos nyelve. Tomac állítása szerint az új jogszabály második hivatalos nyelvvé teszi a magyart Romániában, pedig hát a román nyelv az EU egyik hivatalos nyelve, így minden román állampolgárnak „megtiszteltetésnek” kellene éreznie, hogy beszélheti. Tomac és pártja már csak azért is megvetésre méltó, mert ő maga is kisebbségi sorba született Ukrajnában, ennek ellenére semmilyen empátiát nem képes a magyar kisebbség irányában mutatni. Saját nemzettársai ügyében eközben – amúgy dicséretesen – szót emelt annak kapcsán, hogy szülőhazájában fasiszta jellegű nyelvtörvénnyel próbálják ellehetetleníteni a kisebbségek – köztük a románok – anyanyelvhasználatát. Vagyis most egyértelműen kettős mércét alkalmaz. De ezen túlmenően is egyértelmű, hogy Tomac hazudik, mint a vízfolyás. Az általa „magyarbarátnak” mondott közigazgatási kódex ugyanis éppen hogy visszalépést jelent a kisebbségi jogok terén, hiszen azt rögzíti, hogy azokon a településeken, ahol húsz százalék alá süllyed a magyarok aránya, elveszítik az anyanyelvhasználat jogát. És hát az a helyzet, hogy csak szeretnénk, ha Tomac igazat mondana, amikor azt állítja: a magyar nyelv hivatalossá válik – ez lenne a természetes és normális állapot, hiszen mégiscsak 1,2 milliós őshonos közösségről van szó. De természetesen szó sincs erről. Ami pedig a román nyelv hivatalos státusát illeti, előfordulhat, hogy Tomac számára meglepetést jelent az az információ, hogy a magyar is ugyanúgy hivatalos nyelve az EU-nak, mint a román, használata pedig sem nagyobb, sem kisebb megtiszteltetést nem jelent, mint a románé. Egyszerűen csak a normalitást jelentené minden olyan vidéken, ahol a magyarok őshonosak és jelentős számban élnek. És nem sértené sem a román nyelv, sem a románok méltóságát.

Kíváncsian várjuk, hogyan dönt a nép ügyvédje Tomacék beadványa kapcsán. Ha ugyanis a soviniszta párt érveit elfogadva az ombudsman megtámadja az alkotmánybíróságon a közigazgatási törvényt, azzal ismét csak bebizonyosodna, amit már régóta tudunk, de a külföldi illetékesek nem akarnak tudomásul venni: hogy Románia bárminek nevezhető, de jogállamnak és a kisebbségek paradicsomának semmiképpen.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Makkay József 2019. július 15., hétfő

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Pataky István 2019. július 02., kedd

Új bábmozgatók Dăncilă felett

 A Szociáldemokrata Párt (PSD) kongresszusán pártelnökké választott szőke kormányfő érezhetően magabiztosabban mozog a politikában, de nem kétséges, hogy csupán epizódszerep jár neki a Dragnea utáni nagy átmenetben.

Makkay József 2019. július 01., hétfő

Mi hoz több szavazatot: a kanáliscső vagy az aszfalt?

A napokban tette közzé az Országos Statisztikai Hivatal (INS) az ország településeinek közművesítésével kapcsolatos adatait. A szennyvízelvezetés és az ivóvízellátás 52,7 százalékos romániai „lefedettsége” nemcsak uniós összehasonlításban lesújtó.

Vélemény
Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Makkay József: Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy ...

Balogh Levente: Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló ...

Legnézettebb