Makkay József

2019. július 15., 09:40

Szakmatanulás helyett bukott érettségizők

Egy kisvendéglőben a „pincér” nemrég nyakamba öntötte a levest. Annyira ügyetlenül mozgott, hogy messziről láttam, nincs sok köze a szakmához. Miután az első döbbenetből felocsúdtam, az éppen benn tartózkodó étteremtulajdonossal sikerült tisztáznunk a helyzetet.

A vendégeket kiszolgáló fiatalembert az utcáról alkalmazta beugróként egy szintén nem szakmabeli, de legalább tapasztaltabb pincér helyett, aki kivette felhalmozódott szabadnapjait. A tulajjal folytatott beszélgetésből kiderült, hogy szakképzett pincérről nem is hallott: mindenki „menet közben” tanulja a szakmát, és a pechesebb vendégek a szó szoros értelmében a bőrükön tapasztalják meg ennek az árát.

E rövidke történet is jelzi, mekkora a szakmunkáshiány az országban, illetve mennyire nem érdeklődnek a fiatalok az iránt, hogy tisztességgel kitanuljanak egy mesterséget. A legtöbb étteremből hiányzó, szakképzett pincérek nem valamiféle kuriózumot jelentenek a romániai munkaerőpiacon, hiszen legalább ennyire hiánycikk a jó kőműves, a jó autószerelő vagy a kereskedelmi eladó. Utóbbi szakmához mindenki ért, és sokan el sem hiszik, hogy volt időszak, amikor a kereskedelmi eladókat is szakiskolában vagy szaklíceumi osztályokban képezték. Sok más szakmához hasonlóan, amiről szakmunkás-bizonyítványt és elméleti ismereteket kapott a fiatal, később pedig a munkahelyén szerezte meg hozzá a gyakorlati tudást.

Napjainkban mindez a múlt ködébe vész, eközben pedig mindenki azon siránkozik, mennyire rosszak az érettségi eredmények, hányan buktak el, és hány fiatalnak nem adatik meg, hogy egyetemre iratkozzék. Akik viszont az egyetemi továbbtanulás hiányát siratják a sikertelenül érettségizett fiatalokkal kapcsolatban, azok akaratlanul is pontos képet festenek sanyarú oktatási helyzetünkről. Hiszen aki mégis átsiklik az érettségi vizsgán, annak biztos helye van valamilyen egyetemi szakon. Ez egy dolgot bizonyít: a felsősoktatásban sem a munkaerőpiaci elvárásoknak megfelelő színvonalas képzés a cél, hanem a felduzzasztott tanári gárda megtartása. A rendszer „életképes” működéséhez minimális diáklétszám szükséges, így aztán sok helyen úgy halásszák össze a hallgatókat, mint az étteremtulajdonos a kétbalkezes pincért. Nem kell tehát azon meglepődni, hogy a nagyáruházak kereskedelmi dolgozói közül sokan egyetemi diplomás fiatalok, akik máshoz aligha kezdhetnének a „tudásukra” igényt nem tartó munkaerőpiacon. Igaz, a kereskedelemhez sem értenek, de szakképzetlen munkaerőként előbb-utóbb beletanulnak. A kérdés csak az, miért kell hozzá három vagy öt év egyetem.

Engem az döbbentett meg, amikor idén, Bukarestben tanárok és szülők tüntettek a tanügyminiszter asszony azon elképzelése ellen, hogy néhány elméleti líceumi osztály helyett indítsanak szakiskolai és szaklíceumi osztályokat. Igaz, hogy a miniszteri döntés megkésve érkezett, de már rég a körmünkre égett a gyertya, hogy a régi, működésképtelen rendszert változatlan formában fenntartsuk. Ezzel ne lennének tisztában tanárok és szülők, akik bármi áron szívesebben látnák gyerekeiket elméleti osztályokban, mint szakmunkásképzőben? Pedig a számok kemény érvek: akik évi rendszerességgel megbuknak érettségi vizsgán, azoknak hasonló eredményeik voltak a nyolcadik osztályt záró képességvizsgán is. Őket eleve szakmatanulásra kellene irányítani, ahogyan ez 1989 előtt még működött: a 11. osztályba történő felvételi szigorú szelekciós rendszert jelentett, a tizediket végzett tanulóknak legalább fele szakiskolába iratkozhatott.

A mai, romániai közoktatási rendszer többek között azért rossz, mert a képességvizsgán négyest, ötöst vagy hatost „teljesítő” gyerek egyforma eséllyel beiratkozhat elméleti, szaklíceumi és szakiskolai osztályba egyaránt. Melyik szülő ne szeretné „nyakkendős” állásban látni felnőttként a gyerekét? Így aztán annak képességeitől függetlenül az érettségi felé tolnak mindenkit. Pedig az évi rendszerességgel negyven százalék körüli arányban bukók megspórolhatnák életük első nagy csalódását azzal, ha már kilencediktől szakmát tanulnának. Ehhez azonban átgondolt oktatáspolitika kellene, ami nincs Romániában.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Pataky István 2019. július 17., szerda

Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag megfertőzte az országot, hirtelen eltűnt.

Balogh Levente 2019. július 16., kedd

Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges pártok – hangzik el gyakran az öntömjénező kijelentés bukaresti illetékesek részéről.

Balogh Levente 2019. július 12., péntek

Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló évszázados nemzetközi konfliktusok „rendezésére”: a folyamatos és arcátlan provokációval.

Pataky István 2019. július 10., szerda

Közép-kelet-európaiak román kakukktojással

Az már most nyilvánvaló, hogy az Európai Unió évek óta súlyosbodó válsága nem az elkövetkező öt évben fog megoldódni. Az intézmények élére jelölt személyek, de a kiválasztás módja körül kialakult hangos viták sem jeleznek pozitív változást. 

Kiss Judit 2019. július 09., kedd

Hogyan magyarázzuk a bizonyítványunk?

Ismét itt a július eleji, az érettségi jegyében telő időszak vége: ez az az évről évre visszatérő periódus, amikor széltében-hosszában magyarázzák, magyarázzuk a bizonyítványt.

Bálint Eszter 2019. július 08., hétfő

Mindennapi bizonytalanságaink

Egyik kezével ad, a másikkal elvesz – továbbra is ez jellemzi a leginkább a román szociálliberális kormány ténykedését. No, persze a kapkodás mellett, amivel hol voksok reményében adakozni, hol meg elvenni próbál a polgároktól, hogy legyen miből fedeznie az adakozást.

Balogh Levente 2019. július 05., péntek

Az elfogadható kompromisszum

Az adott erőviszonyok és lehetőségek mellett nemigen lehetett volna jobb megoldást találni az EB elnöki tisztségének betöltésére a konzervatív Ursula von der Leyen német védelmi miniszternél, legalábbis magyar, illetve közép-európai szempontból.

Kiss Judit 2019. július 04., csütörtök

Mielőtt megfojtana a műanyaghulladék

Nagyfokú naivitás lenne elvárni, hogy gördülékenyen, az előírásoknak megfelelően működjenek sokakat érintő folyamatok Romániában. Nálunk ugyanis távolról sem lehet karikacsapáshoz hasonlítani azt, ahogy nyögvenyelősen, kínlódva próbálunk felzárkózni uniós elvárásokhoz.

Pataky István 2019. július 02., kedd

Új bábmozgatók Dăncilă felett

 A Szociáldemokrata Párt (PSD) kongresszusán pártelnökké választott szőke kormányfő érezhetően magabiztosabban mozog a politikában, de nem kétséges, hogy csupán epizódszerep jár neki a Dragnea utáni nagy átmenetben.

Makkay József 2019. július 01., hétfő

Mi hoz több szavazatot: a kanáliscső vagy az aszfalt?

A napokban tette közzé az Országos Statisztikai Hivatal (INS) az ország településeinek közművesítésével kapcsolatos adatait. A szennyvízelvezetés és az ivóvízellátás 52,7 százalékos romániai „lefedettsége” nemcsak uniós összehasonlításban lesújtó.

Vélemény
Pataky István: Dăncilă áll az ellenzék rendelkezésére

Észrevették, hogy Viorica Dăncilă már nem analfabéta? A „vörös pestis”, amely állítólag ...

Balogh Levente: Szélsőségesek nélküli szélsőségesség

Románia példaértékű lehet más országok számára, hiszen itt nincsenek a parlamentben szélsőséges ...

Balogh Levente: Román konfliktusrendezés provokációval

Úgy tűnik, a legendás román diplomácia új eszközzel kísérletezik a Magyarországgal fennálló ...

Legnézettebb