2010. november 09., 10:202010. november 09., 10:20
Mégpedig annak a kelet-közép-európai térségnek a közös sikerévé, amelynek nemzeteit évszázadokon keresztül nem is annyira a háromezer kilométer hosszan hömpölygő folyam, hanem megannyi politikai vagy akár etnikai ellentét választotta el egymástól.
Már az is nyereségnek számít a régió polgárai számára, hogy a Duna, mentén vagy annak közvetlen vonzáskörzetében fekvő államok vezetői belátták: országuk fejlődése, népük gyarapodása nehezen képzelhető el a szomszédos nemzetekkel való jó viszony kialakítása nélkül – ne feledjük: 800 ezer négyzetkilométernyi területről és 80 millió lakosról beszélünk –, azaz a kelet-közép-európai országok a gazdaság, a politika, a társadalom, a környezetvédelem számos területén képtelenek elkerülni az együttműködést.
Nem véletlen, hogy az érintett 14 ország számára nem kizárólag a hajózás szempontjából fontos a Duna-stratégia, hanem egyetértenek abban, hogy a Duna térségére határozott gazdasági, tudományos és kulturális egységként kell tekinteni a jövőben. Konkrét formában ez úgy fest majd, hogy a projekt keretében felvázolt prioritási területek koordinációjáért egy-egy ország felel, e téren pedig különös jelentőséggel bír, hogy Románia és Magyarország közösen jelentkezett a természeti, illetve ember által okozott kockázatokat vizsgáló szegmens felügyeletére. (A nagybányai ciánszenynyezés, a kolontári iszapömlés vagy az országhatárokra ugyancsak fittyet hányó árvizek tudatában nem lehet elégszer hangsúlyozni, mekkora súlya van a hatékony, közös fellépésnek, a megelőzésre törekvésnek hasonló katasztrófák idején).
De korlátlan lehetőségeket rejt a Duna menti összefogás a gazdaság- és az infrastruktúra-fejlesztés terén is, ahol most, a pénzügyi válság miatt bizony nemcsak Románia tanúsít lemaradást. Lám, Belgrád máris felvetette a közös, román–szerb autópálya kiépítésének gondolatát, amelyhez Magyarország is csatlakozhatna. A projektek sorozataként elképzelt Duna-stratégia csak összefogással lesz sikeres – ám éppen a közös célok jelentik ennek biztosítékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok