2010. november 09., 10:202010. november 09., 10:20
Mégpedig annak a kelet-közép-európai térségnek a közös sikerévé, amelynek nemzeteit évszázadokon keresztül nem is annyira a háromezer kilométer hosszan hömpölygő folyam, hanem megannyi politikai vagy akár etnikai ellentét választotta el egymástól.
Már az is nyereségnek számít a régió polgárai számára, hogy a Duna, mentén vagy annak közvetlen vonzáskörzetében fekvő államok vezetői belátták: országuk fejlődése, népük gyarapodása nehezen képzelhető el a szomszédos nemzetekkel való jó viszony kialakítása nélkül – ne feledjük: 800 ezer négyzetkilométernyi területről és 80 millió lakosról beszélünk –, azaz a kelet-közép-európai országok a gazdaság, a politika, a társadalom, a környezetvédelem számos területén képtelenek elkerülni az együttműködést.
Nem véletlen, hogy az érintett 14 ország számára nem kizárólag a hajózás szempontjából fontos a Duna-stratégia, hanem egyetértenek abban, hogy a Duna térségére határozott gazdasági, tudományos és kulturális egységként kell tekinteni a jövőben. Konkrét formában ez úgy fest majd, hogy a projekt keretében felvázolt prioritási területek koordinációjáért egy-egy ország felel, e téren pedig különös jelentőséggel bír, hogy Románia és Magyarország közösen jelentkezett a természeti, illetve ember által okozott kockázatokat vizsgáló szegmens felügyeletére. (A nagybányai ciánszenynyezés, a kolontári iszapömlés vagy az országhatárokra ugyancsak fittyet hányó árvizek tudatában nem lehet elégszer hangsúlyozni, mekkora súlya van a hatékony, közös fellépésnek, a megelőzésre törekvésnek hasonló katasztrófák idején).
De korlátlan lehetőségeket rejt a Duna menti összefogás a gazdaság- és az infrastruktúra-fejlesztés terén is, ahol most, a pénzügyi válság miatt bizony nemcsak Románia tanúsít lemaradást. Lám, Belgrád máris felvetette a közös, román–szerb autópálya kiépítésének gondolatát, amelyhez Magyarország is csatlakozhatna. A projektek sorozataként elképzelt Duna-stratégia csak összefogással lesz sikeres – ám éppen a közös célok jelentik ennek biztosítékát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok