2013. április 19., 08:472013. április 19., 08:47
Ezt bizonyítja Oleg Malginov bukaresti orosz nagykövet nyilatkozata is, amely szerint ha Moszkva úgy értékeli, a dél-romániai Deveselu támaszpontra telepítendő elfogórakéták veszélyeztetik saját stratégiai arzenálját, célponttá válhatnak az orosz rakéták számára. A hidegháborút idéző hangvétel miatt ugyanakkor korai lenne még megijedni. Oroszország távol áll attól, hogy csapást mérjen bármely NATO-létesítményre, Vlagyimir Putyin orosz elnök jóval okosabb annál, hogy háborút indítson a világ gazdaságilag és katonailag is fejlettebb fele ellen.
Már csak azért is, mert például az orosz földgáz legfontosabb felvevőpiacai között olyan
NATO-tagállamok vannak, mint Németország vagy Franciaország. Malginov nagykövet nyilatkozata amolyan verbális „erőfitogtatásként” értelmezendő. Az 1990 után katonailag és gazdaságilag is megroggyant Oroszország Putyin kemény kezű irányítása alatt elkezdett magához térni, és immár egyre több ízben sérelmezi, hogy az egykoron saját érdekszférájának tekintett régióban az Egyesült Államok rendezkedett be. (Hogy az illető régió országai, köztük Románia és Magyarország is önként csatlakoztak a NATO-hoz, az mellékes, a nagyhatalmakat általában mérsékelten érdekli, mit akarnak a kis országok).
Moszkva ráadásul vélhetően jól érzi, hogy a hivatalosan a Közel-Kelet, konkrétan Irán felől érkező esetleges fenyegetés elhárítását szolgáló elfogórakéták azért az orosz arzenál hatástalanítására is alkalmasak, hisz Washington nem azért tolta ki érdekszféráját, hogy azt könnyen feladja. A moszkvai kardcsörtetés vélhetően nem vezet közvetlen konfliktushoz Oroszország és a NATO között, csupán annak jelzésére szolgál, hogy Moszkva ismét igényt tart arra, hogy komoly világpolitikai szereplőként tartsák számon. Ráadásul mire annyira megerősödik, hogy komolyabb fellépést fontolgasson, könnyen előfordulhat, hogy mind a Nyugat, mind Oroszország számára Kína lesz a legfőbb rivális.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
szóljon hozzá!