Érdeklődés hiányában egyelőre elmaradt a román és bolgár munkavállalók, illetve potenciális „szociális élősködők” nagy-britanniai inváziója azt követően, hogy London január elsejétől feloldotta a két ország polgáraival szembeni munkaerő-piaci korlátozásokat.
2014. január 06., 11:172014. január 06., 11:17
Azonban az a gyakran már hisztérikus kampány, amelyet a brit politikusok és a sajtó egy része folytatott a két ország ellen, és amely immár Németországban és Franciaországban is visszhangra talált, komoly aggodalmakra ad okot azzal kapcsolatban, mi is lesz az amúgy is gazdasági válság tépázta Európai Unió sorsa.
A válság pozitív hozadékkal is bír: megmutatta, mennyire voltak őszinték az európai szolidaritásról szóló kijelentések. A nyugati tagállamok reakciói azon szkeptikusok malmára hajtják a vizet, akik szerint csupán a volt kommunista országok piacához, illetve olcsó munkaerejéhez próbáltak minél könnyebben hozzáférni, amikor azonban beütött a válság, igyekeznek a keleti tagállamok, illetve az onnan érkező munkavállalók nyakába varrni a saját gondjaikat.
Mindezzel szemben persze felhozható érvként, hogy a nyugati tagok jelentős összegekkel járulnak hozzá az újak infrastruktúrájának és gazdaságának fejlesztéséhez, és a határok átjárhatósága is megfizethetetlen előny – azonban az, hogy most egyes régebbi EU-tagok épp az új tagállamok polgárainak szabad mozgását korlátoznák, teljesen ellentétes mindazzal, amit korábban ígértek. Olyan a helyzet, mint a hatvanas években játszódó amerikai viccben, amikor a buszsofőr kijelenti, hogy vége szegregációnak, nincs fekete és fehér, ezentúl olyan, mintha mindenki egyszínű, mondjuk kék lenne. Úgyhogy tessék felszállni: a világoskékek előre, a sötétkékek hátra.
Most kicsit olyan, mintha az „egyenlők” között a régi tagállamok lennének a világoskékek, az újak meg a sötétkékek. Jó lenne ezen változtatni, nehogy az legyen a vége, hogy az unió nem a szubszidiaritáson, az együttműködő régiók közösségén alapuló entitás lesz, hanem egy mindenben diktálni akaró brüsszeli vízfej, valamint az egyenlők között is egyenlőbb, arrogáns nyugati, illetve a másodrendű keleti tagállamok összessége.
Utóbbi esetben ugyanis az egész EU-projekt jövője tűnik sötétnek.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!