2011. július 28., 09:352011. július 28., 09:35
Jó példa erre, mi történik a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, ahol a multikulturálisnak nevezett felsőoktatási intézmény szenátusának román tagjai kényük-kedvük szerint játszadoznak a szabályokkal, a törvényekkel, és természetesen a jól kitervelt, vagy akár félkézből elrendelt változtatások kárvallottjai csakis a kisebbség képviselői lehetnek.
Hosszas huzavona után a kétezres évek derekán született meg a döntés, miszerint a magyar diákokat külön, csak számukra fenntartott helyek illetik meg a vásárhelyi orvosin. Az egyetem ugyanakkor autonóm módon határozhatta meg, hogyan tölti fel a tandíjas helyeket, és induláskor úgy határozott, ezeket a legtöbb esetben 50-50 százalékban osztja szét a román és a magyar felvételizők között. Eleinte ezt a magyar diákok bánták, ugyanis legtöbbször magasabb átlaggal estek ki, mint mások a román tannyelvű szakokon. Idén azonban ez nem így történt: a román jelentkezők jobb eredményeket értek el az általános orvosin, olyannyira, hogy a felvételi átlagok alapján a „vonal alatt” sorakozó első 80 diák kivétel nélkül román nemzetiségű, miközben az idei kiírásban az egyetem 80 tandíjas helyet hirdetett meg. Bár a felvételi tájékoztatóban még az állt, hogy a fizetéses helyeket – akárcsak az államilag támogatottakat – egyenlő arányban foglalhatják el a magyar és a román jelentkezők, a felvételi átlagok láttán a román többségű szenátus, magyar tagjai megkérdezése és beleegyezése nélkül, utólag úgy döntött, a 80 tandíjas helyet ezúttal az átlagok alapján tölti fel – 80 román diákkal.
Az a többség határozott így, amelyről már tudjuk: nem hajlandó gyakorlatba ültetni az új tanügyi törvény rendeletét, miszerint a multikulturális egyetemeken a kisebbségek jogosultak önálló tagozat vagy tanulmányi vonal létrehozására. Világos: az a többség határozgat így, amely számára a multikulturalizmus nem jelent mást, mint a domináns fél erőfitogtatását a kiszolgáltatott kisebbséggel szemben.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
szóljon hozzá!