2011. július 25., 09:302011. július 25., 09:30
Csakhogy mint kiderült, az elkövető gondolkodásmódja, életfelfogása homlokegyenest eltér a normálistól. A baloldaliakat, a bevándorlókat, különösen pedig a muszlimokat gyűlölő Anders Behring Breivik ugyanis – akárcsak a hozzá hasonló fundamentalisták – azt vallja, hogy az övétől eltérő politikai ideológiát, nemzetiséget és vallást képviselők ellen kizárólag az erőszak útján lehet „hatékonyan” fellépni. Mondani sem kell, hosszú ideje tartó mentális ámokfutása révén a norvég férfit – tekintve elvakult iszlámellenességét – tulajdonképpen már semmi sem választotta el azoktól az Oszama bin Ladenhez hasonló muszlimoktól, akik gyalázatos módon a Korán és az iszlám nevében terveltek ki és hajtottak végre terrorcselekményeket amerikai és európai keresztények és zsidók ellen.
Ugyancsak megdöbbentő az is, hogy a beteg elméjű férfi által az interneten terjesztett eszmék, határozott fellépést szorgalmazó tervek, más európai szélsőjobboldali szervezetekkel ápolt kapcsolatai elkerülhették a titkosszolgálatok figyelmét. Mindez elsősorban a Nyugat-Európa-szerte erőteljesebben megnyilvánuló bevándorlás- és iszlámellenesség ismeretében különösen aggasztó. Anélkül, hogy párhuzamot vonnánk a két eset között, elvi értelemben a norvég merénylő indítékához hasonlatos az indoklás, amellyel a Bukaresti Törvényszék elutasította az Erdélyi Magyar Néppárt bejegyzését. Az igazságszolgáltatási fórum döntése ugyanis azt sugallja, hogy Romániában nem tekinthető nemzeti érdeknek az alapvető emberi jogok és szabadságjogok, valamint a közösségi jogok képviselete, szűkebb értelemben pedig egy nemzeti kisebbség jogainak érvényesítése. Érthetőbben: az erdélyi magyarságnak nincs joga olyan szervezetei képviselethez, amely kimondottan az illető közösség érdekeit szolgálja. Miközben Breivik azt vallotta, terrorral „megoldható” a bevándorlók kérdése, a törvényszék verdiktjének sorai közül az olvasható: az erdélyi magyarság nincs.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!