2012. április 26., 09:042012. április 26., 09:04
Ez az alkotmánybírósági döntés elsősorban nem azért érdekes és fontos, mert országos szinten valamivel több, mint kétmillió nyugdíjast érint pár lejnyi többletbevétel erejéig – bár a kegyetlen valóságot ismerve ez is igen fontos! –, hanem azért, mert a taláros testület határozata erkölcsi és főleg jogi szempontból hordoz magában igen fontos üzenetet. Mert ezáltal, ha csak részben is, de érvényre jut a magántulajdon sérthetetlenségének elve. Tekintve, hogy a mindenkori nyugdíjasok a ledolgozott évtizedek során saját bérükből, tehát saját tulajdonukból fizették be a saját tulajdonú nyugdíjukat képező pénzalapot, amiből kívülálló nem faricskálhat kedve vagy igénye szerint. Az alkotmánybíróság döntése ugyanakkor előzményt teremt, mert világosan jelzi: ha szükséges, az állampolgárnak perre kell mennie magával az állammal, és egyáltalán nem biztos, hogy fáradozása hiábavaló.
Még nem tudni, hogy a részleges jóvátétel mozgatórugói a közelgő helyhatósági, illetve parlamenti választásokra való felkészülés részét képezik-e, vagy a rendezésnek valóban megvannak a gazdasági lehetőségei. A romániai gazdasági mutatók pozitív elmozdulásáról hetekkel korábban maga a kormányfő is beszélt, nem zárva ki a közalkalmazottak bére és a nyugdíjak kiigazíthatóságát.
Természetesen nem az imént említett sajátos román demokráciáról beszélnénk, ha a jogorvoslat, avagy a körvonalazódó részleges jóvátétel nem lenne felemás. Hiszen az alkotmánybírósági határozat csak májustól hatályos, a nyugdíjak kiigazítása pedig nem lehet visszamenőleges. Ami magyarabbul azt jelenti, hogy a kárvallottak egyetlen vasat sem kapnak vissza a több mint egy éve saját zsebükből kivett, mára valami egyhavi nyugdíjra rúgó összegből. Amit tehát az állam elvett, övé is marad. Hacsak a sok lúd disznót győz elven több mint kétmillió érintett nyugdíjas bírósághoz nem fordul. Szebbik arcának megmutatására kényszerítve a sajátos romániai demokráciát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Látogatottsági adatok