Ha nem emberek, régiók sorsáról lenne szó, viccnek kiváló lenne. Victor Ponta miniszterelnök ellentmondásosnak nevezte a Verespatakra tervezett színesfémbánya-projektet, amelynek hasznáról nincs meggyőződve, és közölte: parlamenti képviselőként a bányanyitás engedélyezéséről szóló törvénykezdeményezés ellen fog szavazni a törvényhozási vitán.
2013. szeptember 02., 19:142013. szeptember 02., 19:14
Mondja ezt nem sokkal azután, hogy kormánya – pontot téve a bukaresti hatóságok tizenöt éves határozatképtelenségére – egyértelműen áldását adta a cianidos bányászatra, a végső döntés felelősségét áthárítva a parlamentre. Karinthy Frigyes, a magyar humor nagymestere a Ponta-féle tudathasadásos esetekről írhatta híres gyöngyszemét: „Álmomban két macska voltam és játszottam egymással\".
A román miniszterelnök fejében sok-sok én csap össze egymással, egy egész ország jövőjével játszadozva. A vasárnap tucatnyi romániai és európai nagyvárosban lezajlott tüntetések egyik kolozsvári részvevője mindezt úgy jellemezte: ilyen skizofrén hozzáállást még nem tapasztalt politikustól.
Victor Ponta gondolt egyet, és jó pontokat akart begyűjteni a Verespatak-projektet támogatók, illetve ellenzők táborában egyaránt, nyilvánvalóan azért passzolva át az ügyet a parlamentnek, hogy bármilyen végkimenetel esetén moshassa kezeit. Vagyis a politikai megfelelés kényszere hajtotta, akárcsak a palagázkitermelés esetében, amit ellenzékből még hevesen bírált, hatalomra kerülve azonban az ország energetikai függetlensége megteremtésének egyetlen lehetőségeként állított be.
Ha Ponta magáncéget vezetne, kedvére váltogathatná a fejében az üzleti stratégiákat, egy kétharmados parlamenti többséggel rendelkező koalíció társelnökeként, miniszterelnökeként azonban katasztrófába sodorhatja az országot tudathasadásos politikájával.
És itt egyszerűen nemcsak Verespatakról van szó, hanem arról is, hogy ugyanez a kormányfő tárgyal a Nemzetközi Valutaalappal újabb hitelmegállapodásról, vagy teszi ki fölösleges fenyegetettségnek az országot a szíriai rezsimnek szánt távoli ökölrázással. A lényeg minden esetre az, hogy az igazságszolgáltatás remélhetőleg tudni fogja majd, melyik Victor Pontát kell felelősségre vonni a kormányfőként, képviselőként és politikusként elkövetett ámokfutásért.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!