A paradox viszonyulás az AUR koronavírus-járvánnyal kapcsolatos megnyilvánulásainak tudható be. A párt a járványtagadásra, illetve a pandémia terjedését megakadályozni hivatott óvintézkedések elleni uszításra, az elmúlt egy évben pedig az oltásellenességre, illetve a vakcinákkal kapcsolatos álhírek propagálására alapozta politikáját. Hogy ezzel hogyan lehetett népszerűségre szert tenni, az egyrészt annak tudható be, hogy a polgárok – köztük a magyarok – jelentős része kiábrándult a hagyományos politikai pártokból, hiszen eddig már mindegyik lehetőséget kapott arra, hogy kormányozzon – a nem annyira hagyományos pártok közül immár az USR is megmérettetett a kormányképesség mérlegén, és könnyűnek találtatott. És egyikük sem volt képes igazán jól kormányozni, hitelességet sugározni, eloszlatni azt a némileg demagóg, de romániai viszonyok között mégsem teljesen megalapozatlan vélekedést, hogy a kormányzati pozíciót jórészt zsákmányszerzési lehetőségként, a pártklientúra jól fizető állásokkal és közpénzekkel való kitömése eszközének tekinti.

Emellett a járvány kezdete óta az összes kormány csapnivaló módon kommunikált. Ráadásul a számos, gyakran egymással ellentmondásban levő, néha indokolatlanul szigorú, máskor megkésett, vagy politikai megfontolásból meg sem lépett intézkedés még tovább csökkentette az emberek politikumba vetett bizalmát. Ami sajnálatos módon az egészségügyre is átsugárzott, a nyilvánosság elé kiálló orvosok, járványügyi szakemberek azonos megítélés alá kerültek a politikusokkal, szakmai véleményüket a legképtelenebb ostobaságokat terjesztő összeesküvés-elméletek „érveivel” verték vissza a nyilvános fórumokon.

Persze az orvosok megítélésének sem tett túl jót, hogy a pandémia gerjesztette ismertségi hullámot meglovagolva több járványügyi szakember is felcsapott hivatásos politikusnak – lásd Alexandru Rafila újdonsült egészségügyi minisztert. Mint ahogy az sem, hogy egyes, az állandó médiaszereplés lehetőségétől megrészegült egészségügyi illetékesek állandóan apokaliptikus jövőképek felvázolásával borzolták tovább az emberek amúgy is zaklatott idegeit. Az sem feltétlenül szól az orvosok javára, hogy a sok helyen még mindig megkövetelt hálapénz miatt sokan nem kedvelik őket, de ettől függetlenül mégiscsak döbbenetes, hogy a többség még járvány idején sem hajlandó hitelt adni az egészségügyi szakembereknek.

Ezt a helyzetet használta ki és súlyosbította az összeesküvés-elméletek terjesztésével és a járványügyi intézkedések elleni uszítással az AUR, ami múlt hét elején odáig fajult, hogy a párt által a kötelező munkahelyi védelmi igazolvány elfogadása ellen utcára szólított hívek megpróbáltak behatolni a parlamentbe. Az esztelen akció számos egyetértő reakciót vont maga után, nem csupán a román, hanem a magyar nyilvánosságban is, a közösségi oldalakon rengeteg magyar ember ujjongott, vagy vélekedett úgy, hogy a George Simion társelnök szervezte akció szolgálta az ország polgárainak érdekeit, nem pedig a járvány visszaszorítását elősegítő védettségi igazolvány. És hasonló reakciókat tapasztalhattunk a közösségi oldalak magyar felhasználóinak jelentős részétől a korábbi hasonló akciók kapcsán is.

Úgy látszik, a zavarosban halászó AUR sokakat megtévesztett azzal, hogy állítólag a polgári szabadságjogokért áll ki – miközben a jogaikat olyannyira féltő magyar Simion-rajongók arról megfeledkeznek, hogy a párt a magyarok jogainak korlátozását célzó akciók terén is jeleskedik. Az AUR parlamenti képviselőjeként Dan Tanasă következetesen támad mindent, amitől a magyar közösség jól érezhetné magát a szülőföldjén, és nemigen hallottuk még, hogy az úzvölgyi magyarellenes pogromkísérletet szervező Simion elhatárolódna tőle. Amúgy az AUR valójában természetesen semmilyen szabadságjogok mellett nem áll ki, csupán a hagyományos pártokkal szembeni elégedetlenséget meglovagolva, illetve szítva a járvány elleni védekezést szolgáló eszközök – főleg az oltások – ellen uszít, amivel a pandémia potenciális áldozatainak számát növeli.

Úgyhogy aki magyarként legközelebb Simion és sleppje valamely „szabadságharcos” akciója kapcsán ujjongana, előbb gondoljon a Tanasă által székelyföldi települések zászlói, illetve a magyar nyelv ismeretét feltételként megszabó álláshirdetései miatt indított perekre. Hogy lássa: milyen is valójában az a híres szabadság, amit az AUR kínál.