2012. május 31., 09:022012. május 31., 09:02
A kíméletlen törléstől csak a hivatásosok menekülnek meg, a műkedvelők pedig kipenderítődnek a virtuális teremből. Aki világéletében politikus, sajtófelelős vagy mit tudom én kampányfőnök volt, az csak végzi a dolgát, nyíltan vállalja hitvallását, munkáját, helyenként a szemétkedést vagy a nyomulást, úgy kell neki, tőle nem is várhatok el egyebet. Rájuk nem is haragszom, kibírom én ezt a néhány hetet, amíg ők látástól-vakulásig dolgoznak, aztán ha ez a szavazatvadászat lejár, általában jó fejek, értelmesek, még igencsak jó barátaim is vannak közöttük.
De a többiek, főleg a settenkedve lopakodók nem számíthatnak szánalomra. Mert első pillantásra jópofának tűnik, amikor városunk Bronz Bélaként becézett ismeretlenkatona-szobra bejelöl, hiszen azóta ismerem, amióta magamra eszméltem, hogy állíthatnám tehát az ellenkezőjét, s akkor Facebookból a villámcsapás, a szobor egyszer csak elkezd kampányolni, és román ismeretlen katona létére percenként nyomja az egyik magyar párt választási üzeneteit. Vagy az ifjú hölgy, akiről azt hittem, hogy ismerem, mert úgy rémlett, tőle kértem kölcsön az egyik sajtótájékoztatón egy kábelt, mégiscsak szemétség lett volna ezek után meg sem ismerni, aztán most a kampányban kiderült róla, hogy valójában nem is létezik, csak arra alakult, hogy a különböző doktrínákat terjessze.
És most, hogy jobban ráterelődött a figyelmem az állítólagos ismerőseimre, rájöttem, hogy bizony egy részükkel nem vagyok semmilyen, főként nem köszönő viszonyban. Vannak, akik bejelölnek, és én szófogadóan visszaigazolom, mert pontosan tudom, kik ők, mivel foglalkoznak, hova jár óvodába a gyerekük, majd a következő napon, amikor találkozunk, ráköszönök, gondolván, hogy már hivatalosan is ismerjük egymást, akkor legalább ilyen módon azt jelezzük is egymásnak, és akkor engem ér az újabb döbbenet, nem fogadják a köszönésemet.
De akkor könyörgöm, miért akarnak engem is felbogozni virtuális ismerőseik népes füzérére? Na most ők is repülnek. Csak abban bízhatok, hogy hamar véget ér a kampánynak nevezett vircsaft, nehogy még a végén szálegyedül maradjak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az eredményt látva kijelenthető: a kormánypártok akkor is nehezen tudtak volna jobb eredményt összehozni a szélsőjobboldali, magyargyűlölő George Simion számára az elnökválasztáson, ha a kampányidőszakban közvetlenül mellette korteskednek.
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Látogatottsági adatok