2012. december 24., 10:192012. december 24., 10:19
Pontosabban azért, mert Victor Ponta miniszterelnök saját hatáskörébe kívánta vonni a jelentős állami pénzeket kezelő intézményeket. Márpedig a kormánytisztségek elosztásakor rendszerint mindegyik párt azt tartja az egyik legfontosabb szempontnak, hogy mennyi pénzzel gazdálkodhat. Nem csupán azért, mert közpénzeket akar elsíbolni – bár persze ez sem kizárható –, hanem azért is, mert a „gazdag” tárcák nagyobb apparátust működtethetnek, amelyben könnyebb elhelyezni a hűségükért jutalmat váró pártkatonákat.
Hogy a kormányszerkezet kialakításakor is az volt az egyik legfontosabb szempont, hogy mindegyik koalíciós partner kapjon pénzes tárcákat, az is jelzi, hogy a gazdasági és a pénzügyminisztériumot is „kettéosztották”.
A kabinet szempontjából kínos, hogy máris nyilvánosságra kerültek a belső konfliktusok, de legalább végképp egyértelművé vált, hogy a legkevésbé sem a kölcsönös szimpátia, csupán a hatalmi és az anyagi érdekek fűzik egybe a koalíciós pártokat. Ponta viszont elkönyvelheti, hogy legalább ilyen formában viszszavághatott Crin Antonescu PNL-elnöknek, aki ország-világ előtt „leégette” azzal, hogy megakadályozta, hogy megvalósítsa az RMDSZ kormányba emelésére vonatkozó ajánlatát.
A koalíciós marakodás azonban nem az egyetlen gond – annál jóval nagyobb imázskárt okoz a kabinetnek, hogy az USL honatyái nem szavazták meg a korrupcióval vádolt PSD-s képviselő, Ion Stan mentelmi jogának megvonását. Ezzel ugyanis az USL továbbra is azt a képet sugallja magáról ország-világ előtt, hogy törvények fölött állónak tekinti magát. Ponta szabadkozása hiteltelen – pártelnök-kormányfőként odahathatott volna, hogy a koalíció kiadja Stant az ügyészségnek, ha nagyon akarta volna.
A karácsonyi „ajándékként” kapott kormány tehát nem a legszerencsésebben debütált – a kérdés az, meddig lesz erősebb a hatalom és a pénzek fölötti rendelkezés megtartásához fűződő érdek a belső konfliktusoknál, illetve hogy a Stan-ügy után mennyire lesz képes a kabinet hitelesen fellépni a korrupcióellenes küzdelem elkötelezettjeként.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Látogatottsági adatok