Balogh Levente

2019. december 06., 07:37

Román Trianon-komplexus

Bár talán joggal vádolják sokan azzal a világtörténelem egyik legigazságtalanabb és legkárosabb diktátumát elszenvedő magyarokat, hogy Trianon-komplexusban szenvednek, a jelek szerint a diktátum nyertesének számító románok körében legalább olyan mértékű Trianon-komplexus tapasztalható, mint a magyarokéban.

A békediktátum aláírásának századik évfordulója alkalmából a román sajtóban egyre-másra jelennek meg a centenáriummal, illetve az ebből az alkalomból 2020-at a nemzeti összetartozás évének nyilvánító Magyarországgal kapcsolatos publicisztikák, illetve elemzésnek nevezett propagandaírások, amelyekben a szerzők magyar revizionizmust vizionálnak, és sürgős ellenlépésekre ösztökélik a román kormányt.

De nem csupán a publicisták és az „elemzők” égnek Trianon-lázban: parlamenti meghallgatásán a külügyminiszter-jelölt Bogdan Aurescu is a Trianon-centenárium kapcsán aggódott egy sort, mondván, reméli, az nem nem eredményez diplomáciai konfrontációt.

És ebbe a sorba illeszkedik Titus Corlățean volt külügyminiszter törvénytervezete is, amelyben román nemzeti ünneppé nyilvánítaná a Magyarországtól nagy tömbben magyarok által lakott területeket is elszakító diktátum aláírásának évfordulóját.

A román médiában megjelent „elemzések” egyik legbővebb forrása a Román Akadémia Információs Hadviselést Elemző és Stratégiai Kommunikációs Laboratóriuma (LARICS), amely a magyarellenes információs hadviselés egyik legfőbb propaganda-intézménye.

A Trianon-évforduló közeledtével megszaporodtak az általa kiadott, Magyarország és a magyarok lejáratását célzó elemzések, de emlékezhetünk: ez volt az az intézmény, amely először ment neki a Magyar Tudományos Akadémia Lendület programja keretében meghirdetett Trianon 100 projektnek is, románellenes összeesküvést vizionálva mögötte – holott valójában egy hiánypótló kezdeményezésről van szó, amelynek célja a száz évvel ezelőtti események, azok közvetlen kiváltó okainak kutatása, az eddig ismeretlen információk felderítése.

A programon azóta is előszeretettel köszörülik a tollukat a román nemzetféltők – a centenárium közeledtével egyre gyakrabban.

Holott magyar és román érdek is lenne, hogy végre mindent megtudjuk a kommunizmus idején hosszú évtizedekig szőnyeg alá söpört eseményekről, amelyeket a kibeszéletlenség miatt a magyarok többsége a mai napig úgy él meg traumaként, hogy lózungokon és fél-, vagy áltudományos elméleteken kívül nem sokat tud róla.

A téma kutatása éppen hogy hozzájárulhat arra, hogy megkíséreljünk valóban túllépni a Trianon-traumán és -komplexuson – ami nem azt jelenti, hogy elfelejtjük, hanem éppen azt, hogy szembe nézünk az akkori történésekkel, az akkori magyar politikai osztály felelősségét sem eltagadva. És a valós ismeretek birtokában próbálunk meg a szomszédokkal olyan megoldásokat keresni az együttműködésre, amelyek egyik félben sem keltik azt az érzést, hogy a másik győzött, ő pedig vesztett.

Ilyen irányú lépésként értékelhető a magyar kormány politikája is, amely a román vádakkal szemben szintén nem revizionista szólamokat hangoztat, hanem a határok fölötti nemzetegyesítést: az EU-s és más nemzetközi szerződésekkel és ajánlásokkal összhangban azt támogatja, hogy a mai Románia területén élő őshonos magyar közösség megőrizze nemzeti, kulturális identitását, hogy anyanyelvén tudjon tanulni, illetve a gazdasági támogatások révén egzisztenciálisan is egyenesbe jöjjön. Mindez a román gazdaság számára is hasznos.

Vagyis nem a magyar, hanem a román politikum jelentős része viselkedik úgy, mintha nem tudna megszabadulni a régi reflexektől, és Trianon kapcsán képtelen egyébre az olcsó, primitív provokációnál.

Bukarest továbbra is ragaszkodik a dogmává szilárdult mítoszokhoz, mivel attól tart, hogy a száz évvel ezelőtti események román narratívájától eltérő magyarázatok megkérdőjelezhetik az Erdély fölötti román szuverenitást. Ezért nem képes elviselni, hogy az akkori történések nem mindenki számára jelentenek felhőtlen örömforrást, hanem több narratíva is létezik. Hogy a békeszerződés súlyos igazságtalanságokat tartalmaz, amelyek azóta is mérgezik a térségben élő nemzetek közötti viszonyt.

A témához való ilyen, szinte már irracionális viszonyulás, a román Trianon-komplexus miatt nem elképzelhetetlen, hogy ha nem sikerül elejét venni, hogy eljusson a voksolásig, a román parlamentben a többség hajlandó lenne megszavazni a magyar-román-viszonyt tovább mérgesítő, a magyarok provokálását és megalázását célzó Corlățean-féle törvényt. Vagy bármilyen hasonló őrültséget.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Pataky István 2019. december 05., csütörtök

Titus és Trianon

Titus Corlățean egy igazi, tőröl metszett soviniszta. Nincs kommunista múltja, jól felkészült, külföldi tapasztalatokkal rendelkező diplomata, de az a fajta román politikus, akinek a patriotizmus, a nemzet iránti elkötelezettség egyenlő a magyarellenességgel.

Kiss Judit 2019. december 04., szerda

Piros táska a jászolban

A meghitt légkörben ünneplő Máriához és Józsefhez megérkezik a várva várt csoda, a beteljesült mirákulum, ami tulajdonképpen nem más, mint egy gyönyörű, divatos piros női táska. Amit a fiatal párhoz betoppanó pásztorok és háromkirályok is rögtön elragadtatással imádnak. És akkor József felteszi a kérdést:

Balogh Levente 2019. december 03., kedd

Párbeszéd, bizalom, megbékélés? Most nem aktuális

Fontos lenne a magyar-román párbeszéd megteremtése, illetve a két nemzet közötti bizalmatlanság felszámolása – fogalmazták meg az elmúlt hétvégén két magyar-román fórumon is.

Rostás Szabolcs 2019. december 02., hétfő

Politikai és gazdasági kockázatok

A szociáldemokrata kormány megbuktatása óta eltelt hetek során megalapozottnak bizonyultak a Románia aggasztó pénzügyi-gazdasági helyzetével kapcsolatos félelmek, sőt a bukaresti hatalomváltás nyomán kiderült, hogy nagyobb a baj, mint azt korábban sokan sejtették.

Balogh Levente 2019. november 29., péntek

Félrelökött magyar békejobb

Románia továbbra is nemzetbiztonsági kockázatként tekint a mintegy 1,2 milliós erdélyi, partiumi és bánsági magyar közösségre, illetve minden, a magyarok megmaradását és gyarapodását előmozdító intézkedésre.

Pataky István 2019. november 28., csütörtök

Román bemutatkozás Békéscsabán

Vendégségben, a házigazda baráti szavaira sérelmek kitálalásával és számonkéréssel válaszolni finoman szólva is udvariatlanság.

Rostás Szabolcs 2019. november 26., kedd

Messze még a modern Románia

Leplezetlen eufóriával fogadta az audiovizuális média és a közösségi oldalak népe a romániai államfőválasztás második fordulójának eredményét, mintha legalábbis nem lett volna előre borítékolható Klaus Johannis győzelme.

Kiss Judit 2019. november 25., hétfő

Új seprű, újratervezés

Bizonyára nincsen könnyű dolga egy új oktatási miniszternek, aki mostanság veszi át a stafétabotot elődeitől, hogy bő egy éven keresztül ellenőrzése alatt tartsa, változtassa, módosítsa a romániai oktatás sok tekintetben düledező rendszerét.

Balogh Levente 2019. november 23., szombat

Nincs kisebbik rossz

A PSD nélküli második fordulót mozgalmat meghirdető politikusok erőfeszítései ellenére vasárnap megismétlődik az öt évvel ezelőtti felállás: az elnökválasztás második körében a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje csap össze a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőjével.

Pataky István 2019. november 21., csütörtök

Elnökjelöltek meccse: nulla-nulla

Az elnökválasztási kampány célegyenesében vagyunk, váratlan dolog az utolsó pillanatban is történhet ugyan, de a legvalószínűbb mégis az, hogy a választók eddig szerzett tapasztalatai, információi, benyomásai a két jelölttel kapcsolatban már nem fognak változni. Érdemes tehát egy kis összegzést végezni.

Vélemény
Pataky István: Titus és Trianon

Titus Corlățean egy igazi, tőröl metszett soviniszta. Nincs kommunista múltja, jól felkészült, külföldi ...

Kiss Judit: Piros táska a jászolban

A meghitt légkörben ünneplő Máriához és Józsefhez megérkezik a várva várt csoda, ...

Balogh Levente: Párbeszéd, bizalom, megbékélés? Most nem aktuális

Fontos lenne a magyar-román párbeszéd megteremtése, illetve a két nemzet közötti bizalmatlanság ...