Pataky István
2021. március 25., 09:582021. március 25., 09:58
A politikai harcokban, s különösen a geopolitikai küzdelmekben nincs szünet. A szereplők alkalmazkodnak a helyzetekhez, esetleg újraterveznek, aztán folytatják a pozíciószerzésért zajló játszmákat. A járványhelyzet globális mérete előbb sokkolta az országok vezetőit, de nem kellett hosszú időnek eltelnie ahhoz, hogy a lehetőségeket is megtalálják a kialakult vészhelyzetben.
A koronavírus elleni vakcinák várva várt megjelenése egy új szintre emelte pandémia kapcsán indított offenzívákat. A Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca szembeállítása a Szputnyikkal és a Sinopharmmal tökéletes leképezése a Nyugat és Kelet között újult erővel dübörgő hidegháborúnak. Az oltóanyagot gyártó vagy azt nagy számban beszerző államok saját polgáraik mentésén kívül – vezetőik tehetsége, kezdeményezőkészsége függvényében – a határaikon kívüli befolyásszerzésre is bevetik a Covid ellen védelmet biztosító szereket.
Románia nyilvánvalóan segít a Moldovai Köztársaság polgárain, amikor jótékonysági alapon ingyenesen szállít kétszázezer adag oltást a pénzhiánnyal küszködő, ráadásul a nagy gyártók szemében túl kicsi, épp ezért hanyagolható piacnak minősített „testvéri” országnak. A lépés mögött van ugyanakkor egy jól beárazott politikai érdek. Az Európa legszegényebb államaként számontartott Moldovában, ahol elérhetetlen csodaként követik a Nyugat-Európában, Romániában vagy Oroszországban tömegesen zajló oltásokat, felbecsülhetetlen gesztusnak számít a vakcinaadomány. Bukarest az első, huszonegyezres AstraZeneca oltóanyag ajándékcsomaggal kevéssel ugyan, de megelőzte az Európai Uniót is, amely mintegy tizenötezer vakcinát küldött a COVAX néven ismert globális oltási terv részeként.
Moldova a román, illetve orosz ajkúak, azaz a Bukarestben és a Nyugatban, valamint a Moszkvában bízók közötti mély törésvonal mentén közel harminc éve a politikai színtéren is megosztott. Románia a mostani gyors „oltásdiplomáciával” – amely még a szakadár Transznisztriát is érintette – a mindenkit érintő járványhelyzetben bizalmi lépéselőnyt szerzett Oroszországgal szemben. Ráadásul Moszkva számára Moldova geopolitikai értéke most nem annyira fontos, hogy az otthoni oltottsági igényeket is nehezen kielégítő Szputnyik oltószert pozícióerősítésre „pazarolja”. Eközben Románia chișinăui nagykövete arra hívta fel a moldovai kettős állampolgárok figyelmét, hogy a Pruttól nyugatra is jogosultak az oltásra. Jelenleg egymillióra tehető a román útlevéllel is rendelkezők létszáma a Moldovai Köztársaságban.
A Moszkva felé kacsingató Igor Dodon volt államfő bukása, a Romániával szoros együttműködést sürgető Maia Sandu tavaly novemberi elnökválasztási győzelme után a mostani vakcinaakció az utóbbi időszak második olyan jelentős eseménye, amely Bukarest erőteljes térnyerését segíti Moldovában.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
Gazda Árpád
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
szóljon hozzá!