Pataky István

Pataky István

Román térnyerés Moldovában

2021. március 25., 09:582021. március 25., 09:58

A politikai harcokban, s különösen a geopolitikai küzdelmekben nincs szünet. A szereplők alkalmazkodnak a helyzetekhez, esetleg újraterveznek, aztán folytatják a pozíciószerzésért zajló játszmákat. A járványhelyzet globális mérete előbb sokkolta az országok vezetőit, de nem kellett hosszú időnek eltelnie ahhoz, hogy a lehetőségeket is megtalálják a kialakult vészhelyzetben.

A koronavírus elleni vakcinák várva várt megjelenése egy új szintre emelte pandémia kapcsán indított offenzívákat. A Pfizer, a Moderna, az AstraZeneca szembeállítása a Szputnyikkal és a Sinopharmmal tökéletes leképezése a Nyugat és Kelet között újult erővel dübörgő hidegháborúnak. Az oltóanyagot gyártó vagy azt nagy számban beszerző államok saját polgáraik mentésén kívül – vezetőik tehetsége, kezdeményezőkészsége függvényében – a határaikon kívüli befolyásszerzésre is bevetik a Covid ellen védelmet biztosító szereket.

Románia nyilvánvalóan segít a Moldovai Köztársaság polgárain, amikor jótékonysági alapon ingyenesen szállít kétszázezer adag oltást a pénzhiánnyal küszködő, ráadásul a nagy gyártók szemében túl kicsi, épp ezért hanyagolható piacnak minősített „testvéri” országnak. A lépés mögött van ugyanakkor egy jól beárazott politikai érdek. Az Európa legszegényebb államaként számontartott Moldovában, ahol elérhetetlen csodaként követik a Nyugat-Európában, Romániában vagy Oroszországban tömegesen zajló oltásokat, felbecsülhetetlen gesztusnak számít a vakcinaadomány. Bukarest az első, huszonegyezres AstraZeneca oltóanyag ajándékcsomaggal kevéssel ugyan, de megelőzte az Európai Uniót is, amely mintegy tizenötezer vakcinát küldött a COVAX néven ismert globális oltási terv részeként.

Moldova a román, illetve orosz ajkúak, azaz a Bukarestben és a Nyugatban, valamint a Moszkvában bízók közötti mély törésvonal mentén közel harminc éve a politikai színtéren is megosztott. Románia a mostani gyors „oltásdiplomáciával” – amely még a szakadár Transznisztriát is érintette – a mindenkit érintő járványhelyzetben bizalmi lépéselőnyt szerzett Oroszországgal szemben. Ráadásul Moszkva számára Moldova geopolitikai értéke most nem annyira fontos, hogy az otthoni oltottsági igényeket is nehezen kielégítő Szputnyik oltószert pozícióerősítésre „pazarolja”. Eközben Románia chișinăui nagykövete arra hívta fel a moldovai kettős állampolgárok figyelmét, hogy a Pruttól nyugatra is jogosultak az oltásra. Jelenleg egymillióra tehető a román útlevéllel is rendelkezők létszáma a Moldovai Köztársaságban.

A Moszkva felé kacsingató Igor Dodon volt államfő bukása, a Romániával szoros együttműködést sürgető Maia Sandu tavaly novemberi elnökválasztási győzelme után a mostani vakcinaakció az utóbbi időszak második olyan jelentős eseménye, amely Bukarest erőteljes térnyerését segíti Moldovában.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Páva Adorján

Páva Adorján

Erdély a „teremtő káoszban”

Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Románia a vesztébe rohan, de még visszafordulhat

Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.

Balogh Levente

Balogh Levente

A választás, amely senkinek sem hiányzott

Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Na de mi következik az államfőválasztás után?

Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.

Balogh Levente

Balogh Levente

Ferenc, a „magyaros” pápa

Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.

Balogh Levente

Balogh Levente

Árad a cián

A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.