HIRDETÉS
Marius Lazurca, Románia budapesti nagykövete a minap egy békéscsabai, ünnepinek szánt eseményen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román Tagozata megalakulásának 20. évfordulóján tartotta időszerűnek tudatni, hogy a magyar kormány nem folytatott „előzetes, részletes tárgyalásokat” a román kabinettel az „úgynevezett” erdélyi gazdaságfejlesztési programról, s azt kétoldalú megállapodás sem előzte meg, holott az „természetes lenne”. Eddig a sérelem. De Lazurca folytatta. Szerinte a program csakis a bukaresti hatóságok közreműködésével valósulhat meg átláthatóan és diszkriminációmentesen.
Tulajdonképpen nem olyan nagy baj, hogy az, amit magyar oldalról majd' mindenki sejtett, most nyilvánvalóvá vált: az új román kormány távolról sem barátkozós viszonyra törekszik Magyarországgal. A Johannisékért rajongó bukaresti média már jó ideje felgyűrt ingujjal gyalázza Orbán Viktort és a „Putyin-barát, illiberális” budapesti vezetést. A PNL és az USR holdudvarába tartozó elemzők papagájként ismétlik minden adódó alkalommal „a jogállamot semmibe vevő” magyar kormány „revizionista” törekvéseit. Úgy tűnik, a hatalomra került liberálisok valóban valamiféle veszélyt látnak Orbán Viktorban, a békéscsabai performansz után nehéz más következtetésre jutni.
Itt érdemes gyorsan leszögezni, hogy a magyar–román kétoldalú viszonynak nem kell feltétlenül barátinak lenni. Bőven elég a kölcsönös tiszteleten, érdekek menti együttműködésen és párbeszéden alapuló kapcsolat. Ez utóbbi vágy megvalósulására még van esély. Tárgyalni kell külügyminiszteri és miniszterelnöki szinten is. A terítékre kerülő kérdések a feleken múlnak, a kedvenc étkektől kezdve a gázvezetéken át egészen a gazdaságfejlesztési támogatásokig gazdag témaválasztékból válogathatnak. A kétoldalú egyeztetés, kibeszélés egyetlen alternatívája az üzengetés és az odamondás. Utóbbi annyit ér, mint a Facebookon beszólogatók véleménye: felheccel, de semmit nem ér.
2020 itt van a nyakunkon. Ha úgy érezzük, hogy idén túl sok politikával zavartak bele mindennapjainkba, akkor készüljünk még rosszabbra: jövőre is két választással „kedveskednek” nekünk Romániában. És ne gondoljuk azt, hogy ha 2019-et letudhattuk magyar kártyás kampány nélkül, akkor ezután már mindig így lesz. 2020 a százéves Trianonról is szól majd. Kell-e ennél jobban tálalható politikusi csemege? Magyarország és Románia között ma nincs diplomáciai alá-fölé rendeltségi viszony. A magyar kormány szomszédsági politikája évek óta ismert: úgy próbálja támogatni a különböző országokban élő külhoni magyarokat, hogy közben a közös érdekek mentén törekszik jó viszonyra a térségbeli államokkal. Ez a politika Ukrajna kivételével működik. A választási csatározásokkal és történelmi sérelmekkel különösen terhelt 2020-as év alakulása magyar–román viszonylatban a hangsúlyokon is múlik. Az új román kormány Lazurca nagykövet tolmácsolásában tett egy lépést a konfliktuskeresés irányába.
Leplezetlen eufóriával fogadta az audiovizuális média és a közösségi oldalak népe a romániai államfőválasztás második fordulójának eredményét, mintha legalábbis nem lett volna előre borítékolható Klaus Johannis győzelme.
Bizonyára nincsen könnyű dolga egy új oktatási miniszternek, aki mostanság veszi át a stafétabotot elődeitől, hogy bő egy éven keresztül ellenőrzése alatt tartsa, változtassa, módosítsa a romániai oktatás sok tekintetben düledező rendszerét.
A PSD nélküli második fordulót mozgalmat meghirdető politikusok erőfeszítései ellenére vasárnap megismétlődik az öt évvel ezelőtti felállás: az elnökválasztás második körében a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltje csap össze a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselőjével.
Az elnökválasztási kampány célegyenesében vagyunk, váratlan dolog az utolsó pillanatban is történhet ugyan, de a legvalószínűbb mégis az, hogy a választók eddig szerzett tapasztalatai, információi, benyomásai a két jelölttel kapcsolatban már nem fognak változni. Érdemes tehát egy kis összegzést végezni.
Semmi ok a pánikra, nincs vészhelyzet, mindenki nyugodjon meg – hangoztatják egészségügyi illetékesek. Hiszen semmi különös nincs abban, hogy néhány óra leforgása alatt egy 10 napos csecsemő és egy hároméves gyerek is meghal egyazon városban.
Azért túl szép lett volna, hogy 2019 novemberében már csak rossz emlék legyen a Demokratikus Koalíció (DK) nevű párt, amelynek jórészt abban merült ki a tevékenysége, hogy a határon túli magyarok ellen uszította az anyaország polgárait.
A saját szempontjából akár még jogosnak is tűnhet az RMDSZ sikerpropagandája, amellyel az államfőválasztás első fordulóját követően árasztotta el a nyilvánosságot.
Nem tudjuk, milyen nézettséget eredményezne Klaus Johannis és Viorica Dăncilă televíziós vitája, az viszont biztos, hogy a szociáldemokraták ügyes húzással robbantották ki az elnökválasztási kampányt a szürkeségből.
Bár a hétköznapi ember számára ködös, hogy egészen pontosan mit és hogyan mérnek az úgynevezett boldogság- vagy elégedettség-felmérések, nyilvánosságra hozott eredményeik attól még meglephetik.
Mint minden politikai megmérettetés, úgy az idei romániai államfőválasztás első fordulója sem húzható fel egyetlen kaptafára: az eredmény csak részben hozta a papírformát, és bizony nem várt fordulatokkal is szolgált, nem beszélve a megfejthetetlennek tűnő jelenségekről.
Leplezetlen eufóriával fogadta az audiovizuális média és a közösségi oldalak népe a romániai ...
Bizonyára nincsen könnyű dolga egy új oktatási miniszternek, aki mostanság veszi át a stafétabotot elődeitől, ...
A PSD nélküli második fordulót mozgalmat meghirdető politikusok erőfeszítései ellenére vasárnap ...
