Pataky István
2019. november 28., 08:142019. november 28., 08:14
Vendégségben, a házigazda baráti szavaira sérelmek kitálalásával és számonkéréssel válaszolni finoman szólva is udvariatlanság.
Marius Lazurca, Románia budapesti nagykövete a minap egy békéscsabai, ünnepinek szánt eseményen, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Román Tagozata megalakulásának 20. évfordulóján tartotta időszerűnek tudatni, hogy a magyar kormány nem folytatott „előzetes, részletes tárgyalásokat” a román kabinettel az „úgynevezett” erdélyi gazdaságfejlesztési programról, s azt kétoldalú megállapodás sem előzte meg, holott az „természetes lenne”. Eddig a sérelem. De Lazurca folytatta. Szerinte a program csakis a bukaresti hatóságok közreműködésével valósulhat meg átláthatóan és diszkriminációmentesen.
Tulajdonképpen nem olyan nagy baj, hogy az, amit magyar oldalról majd' mindenki sejtett, most nyilvánvalóvá vált: az új román kormány távolról sem barátkozós viszonyra törekszik Magyarországgal. A Johannisékért rajongó bukaresti média már jó ideje felgyűrt ingujjal gyalázza Orbán Viktort és a „Putyin-barát, illiberális” budapesti vezetést. A PNL és az USR holdudvarába tartozó elemzők papagájként ismétlik minden adódó alkalommal „a jogállamot semmibe vevő” magyar kormány „revizionista” törekvéseit. Úgy tűnik, a hatalomra került liberálisok valóban valamiféle veszélyt látnak Orbán Viktorban, a békéscsabai performansz után nehéz más következtetésre jutni.
Itt érdemes gyorsan leszögezni, hogy a magyar–román kétoldalú viszonynak nem kell feltétlenül barátinak lenni. Bőven elég a kölcsönös tiszteleten, érdekek menti együttműködésen és párbeszéden alapuló kapcsolat. Ez utóbbi vágy megvalósulására még van esély. Tárgyalni kell külügyminiszteri és miniszterelnöki szinten is. A terítékre kerülő kérdések a feleken múlnak, a kedvenc étkektől kezdve a gázvezetéken át egészen a gazdaságfejlesztési támogatásokig gazdag témaválasztékból válogathatnak. A kétoldalú egyeztetés, kibeszélés egyetlen alternatívája az üzengetés és az odamondás. Utóbbi annyit ér, mint a Facebookon beszólogatók véleménye: felheccel, de semmit nem ér.
2020 itt van a nyakunkon. Ha úgy érezzük, hogy idén túl sok politikával zavartak bele mindennapjainkba, akkor készüljünk még rosszabbra: jövőre is két választással „kedveskednek” nekünk Romániában. És ne gondoljuk azt, hogy ha 2019-et letudhattuk magyar kártyás kampány nélkül, akkor ezután már mindig így lesz. 2020 a százéves Trianonról is szól majd. Kell-e ennél jobban tálalható politikusi csemege? Magyarország és Románia között ma nincs diplomáciai alá-fölé rendeltségi viszony. A magyar kormány szomszédsági politikája évek óta ismert: úgy próbálja támogatni a különböző országokban élő külhoni magyarokat, hogy közben a közös érdekek mentén törekszik jó viszonyra a térségbeli államokkal. Ez a politika Ukrajna kivételével működik. A választási csatározásokkal és történelmi sérelmekkel különösen terhelt 2020-as év alakulása magyar–román viszonylatban a hangsúlyokon is múlik. Az új román kormány Lazurca nagykövet tolmácsolásában tett egy lépést a konfliktuskeresés irányába.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Balogh Levente
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
szóljon hozzá!