2010. november 16., 10:562010. november 16., 10:56
Andreas von Mettenheim súlyos problémának nevezte a romániai infrastruktúra fejletlen voltát, ugyanis szerinte emiatt nem lehet új beruházókat az országba csalni. Elárulta, nemrég a Mercedes döntött úgy, hogy a jelentős lemaradások miatt nem Romániában, hanem Kecskeméten épít gyárat. A diplomata odáig merészkedett, hogy kerek perec kijelentette, számára egyenesen zavaró a román mentalitás, amelyben jóval több a rögtönzés, mint amennyit a németek elbírnak.
Érdekes egybeesés, hogy Andreas von Mettenheim éppen akkor fogalmazta meg éles kritikáit, amikor Emil Boc kormányfő és Anca Boagiu közlekedési miniszter ünnepélyes keretek között felavatta Aranyosgyéresen az észak-erdélyi autópálya új, Torda és Aranyosgyéres közötti szakaszát. Talán nem véletlen, hogy a német nagykövet – amerikai és török kollégájával ellentétben – nem tapsolt a nagy megvalósításnak, hiszen a hivatalosságok az idén épített, csupán 10 kilométernyi szakasz átadásával próbálták elhitetni, hogy minden a terv szerint halad.
A kormány tagjai mosolyogva száguldottak végig egy Dacia Dusterrel a négy év alatt alig 52 kilométert araszoló, immár Aranyosgyérest és Gyalut összekötő autópályán. Indulás előtt azért azt is elkönyvelték, hogy a 415 kilométeres össztávhoz viszonyítva nyúlfarknyi szakaszt a kivitelező Bechtel saját költségén építette meg, és a cég fenyegetőzve várja, hogy a jövő évi költségvetésből megkapja jussát.
A Bechtel aggódó vezetője arra is emlékeztetett, hogy még azt sem tudják, merre ássanak tovább, hiszen a magyar határ felé vezető útvonalon csak a területek kisajátítása kerülne 20 millió euróba, és ez nem emésztene fel sokkal kevesebb pénzt akkor sem, ha Brassó felé vennék az irányt. Boc erre annyit mondott, hogy keresik a projekt finanszírozási lehetőségeit. Német fülekkel hallva: majdcsak rögtönöznek valamit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Látogatottsági adatok