2010. november 16., 10:562010. november 16., 10:56
Andreas von Mettenheim súlyos problémának nevezte a romániai infrastruktúra fejletlen voltát, ugyanis szerinte emiatt nem lehet új beruházókat az országba csalni. Elárulta, nemrég a Mercedes döntött úgy, hogy a jelentős lemaradások miatt nem Romániában, hanem Kecskeméten épít gyárat. A diplomata odáig merészkedett, hogy kerek perec kijelentette, számára egyenesen zavaró a román mentalitás, amelyben jóval több a rögtönzés, mint amennyit a németek elbírnak.
Érdekes egybeesés, hogy Andreas von Mettenheim éppen akkor fogalmazta meg éles kritikáit, amikor Emil Boc kormányfő és Anca Boagiu közlekedési miniszter ünnepélyes keretek között felavatta Aranyosgyéresen az észak-erdélyi autópálya új, Torda és Aranyosgyéres közötti szakaszát. Talán nem véletlen, hogy a német nagykövet – amerikai és török kollégájával ellentétben – nem tapsolt a nagy megvalósításnak, hiszen a hivatalosságok az idén épített, csupán 10 kilométernyi szakasz átadásával próbálták elhitetni, hogy minden a terv szerint halad.
A kormány tagjai mosolyogva száguldottak végig egy Dacia Dusterrel a négy év alatt alig 52 kilométert araszoló, immár Aranyosgyérest és Gyalut összekötő autópályán. Indulás előtt azért azt is elkönyvelték, hogy a 415 kilométeres össztávhoz viszonyítva nyúlfarknyi szakaszt a kivitelező Bechtel saját költségén építette meg, és a cég fenyegetőzve várja, hogy a jövő évi költségvetésből megkapja jussát.
A Bechtel aggódó vezetője arra is emlékeztetett, hogy még azt sem tudják, merre ássanak tovább, hiszen a magyar határ felé vezető útvonalon csak a területek kisajátítása kerülne 20 millió euróba, és ez nem emésztene fel sokkal kevesebb pénzt akkor sem, ha Brassó felé vennék az irányt. Boc erre annyit mondott, hogy keresik a projekt finanszírozási lehetőségeit. Német fülekkel hallva: majdcsak rögtönöznek valamit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Emil Boc sokáig nem tért magához a multikulturalitás reklámarcaként vigyorgó városképét orrba vágó ökölcsapástól, és napokon keresztül azon morfondírozott a hirtelen köré épült szorító sarkában, hogy ezt a telitalálatot hogyan magyarázza ki.
Látogatottsági adatok