Ahogyan az várható volt, a közgazdászok, elemzők azonnal megkongatták a vészharangot, egyúttal felhívták a figyelmet arra, hogy átfogó stratégiára van szükség a helyzet rendezésére. De ahogyan az tájainkon lenni szokott, nagyjából ki is merült ennyiben az aggodalom, s minden ment tovább a régi kerékvágásban.

A hétvégén viszont a téma ismét szóba került a gazdasági-pénzügyi kultúra ismertetését zászlajára tűző, Global Money Week (Nemzetközi pénzügyi hét) elnevezésű, Bukarestben megtartott konferencián. Az eseményt különben a Román Nemzeti Bank (BNR), a Child and Youth Finance International és a román oktatási minisztérium szervezte meg, az idei év tematikája pedig a Money Matters Matter (A pénzügyek számítanak) volt. A konferenciáról nem nyújtott ugyan átfogó képet a bukaresti sajtó, a fontosabb portálok azonban szinte kivétel nélkül beszámoltak Mugur Isărescu jegybankelnök és Eugen Teodorovici pénzügyminiszter felszólalásáról, kemény hangon bírálták ugyanis mindketten a politikumot a pénzügyekben tanúsított hozzáállásuk miatt, egyúttal a pénzügyi ismeretek népszerűsítése mellett tették le a garast.

Teodorovici – aki amúgy „civilben” a nagyobbik kormánypárt szenátora – azt hangsúlyozta, hogy a nevelési folyamatot a parlamentben kell elkezdeni, hogy az egész ország sorsát megpecsételő kérdésekben döntést hozók legyenek tudatában annak, milyen hatással járnak az általuk javasolt intézkedések. Isărescu időutazásra vitte a hallgatóságát a kilencvenes évek elejére, amikor elmondása szerint még semmilyen gazdasági vagy pénzügyi kérdésben nem született döntés hatástanulmány nélkül. Ma meg már… tudjuk, és érezzük a bőrünkön. Ahhoz ugyanis nem kell túl sok pénzügyi kultúra, hogy érezzük, életszínvonal terén is nagyjából a bányabéka alsó fertálya környékén állunk, és sajnos semmi jel nem utal arra, hogy valós akarat lenne a drasztikus irányváltásra, amíg a döntéshozók még a gazdasági-pénzügyi szakértők vészjósló intelmeire is fittyet hánynak, nemhogy maguk rendelnének meg hatástanulmányokat.

De nemcsak a politikumra férne rá intenzív tanfolyam. Lehet, hogy már késő is azok esetében, akik ott ülnek a parlament padsoraiban.

Az átfogó pénzügyi nevelésnek az óvodától az egyetemig, sőt azon túl kell terjednie. Igen, az óvodától. És ahogy nőnek a gyerekek, úgy lehet emelni a szintet, és ideális esetben senki sem kerülne ki többé úgy az egyetemek padjaiból, hogy nem tudja, miből áll össze egy hitelkonstrukció vagy mi értelme van kötvényt, részvényt vásárolni. Mert ma sajnos az ennél alapvetőbb fogalmakkal sincs tisztában a lakosság legnagyobb része. Ez pedig kihat az életszínvonalra is.