Makkay József

Makkay József

Raoul Weiss esete a titkosszolgálatokkal

2018. október 31., 17:412018. október 31., 17:41

2018. október 31., 17:442018. október 31., 17:44

Raoul Weiss Romániából történő kitiltása élénk vitát váltott ki a román sajtóban. A francia állampolgárságú publicista több román nyelvű portálnak dolgozott, neve sokak számára akkor vált ismerőssé, amikor a Visegrád Post című portálon közölt elemzésében azt írta: a „romániai tavaszra” hajazó kormányellenes tüntetéseket elsősorban Soros György személyéhez kötődő külföldi körök finanszírozták civil szervezetek révén.

De írt ennél markánsabb véleményeket is a Kolozsvár melletti kalotaszegi faluban, Mérán letelepedett publicista, aki a nyugati világtól megcsömörölve jött Erdélybe, mert meggyőződése szerint honi tájainkon sokkal több maradt meg abból az őshonos Európából, amit a Nyugat szép lassan levetett magáról.

Egy olyan országban, mint Románia, ahonnan a fiatalok tömegesen menekülnek, hogy többségük nyugati éttermekben mosogasson, epret, hagymát szedjen, vagy építőtelepeken dolgozzon napestig, külön megbecsülést érdemelne egy hozzánk „emigráló” nyugati ember, aki egyféle menedéket lát életvitelünkben. Ami, valljuk be, komoly imázserősítő jelenség is lehetne. Ha belegondolunk, hogy írásaiban Raoul Weiss a jelenlegi román kormánypártokhoz közel álló gondolatokat népszerűsített, első látásra nehéz rájönni, mi állhat a kiutasítása mögött. De ha alaposabban szemügyre vesszük a kormánnyal éppen hadilábon álló legnagyobb hazai titkosszolgálat, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) ténykedését, már nem ennyire érthetetlen a helyzet.

A román igazságszolgáltatással kötött számtalan titkos egyezség miatt „az állam az államban” szervezetként emlegetett intézmény sok olyan döntést hozott, amihez a fél ország magatehetetlenül asszisztál, hiszen nem létezik ma olyan állami intézmény Romániában, amely a SRI tevékenységét érdemben számonkérhetné. Az államfő és köre, valamint a kormánypártok közötti politikai harc farvizén a jelek szerint a titkosszolgálatoknak megy a legjobban a soruk, hiszen mindkét oldalon bizonyítani akarják hasznosságukat. Így nehéz kideríteni, hogy egy döntés mögött kik állnak, és milyen okból döntenek úgy, ahogy.

Egyes vélemények szerint ennek a harcnak lett az áldozata a terroristaperben elítélt két kézdivásárhelyi fiatalember is, akikkel a kormánypártok révén némiképp a normalitás irányába elindult román–magyar kapcsolatokat próbálja megakasztani a másik oldal, hogy keresztbe tegyen a Liviu Dragnea vezette nagyobbik kormánypárt közeledésének a Fidesz irányába. Persze nehéz kideríteni, hogy ezeknek a feltevéseknek mekkora a valóság­alapjuk, az viszont tény, hogy a „paloták közötti forradalom” legnagyobb vesztese a romániai magyarság. A megakasztott egyházi és más magyar érdekeltségű restitúciótól kezdve az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket külföldön népszerűsítő, és Romániából kitiltott személyiségekkel bezárva hosszú a sor. Ha létezik „párhuzamos állam” Romániában, az elsősorban ellenünk dolgozik, és sokkal nagyobb hatékonysággal, mint teszi azt a román állam „látható” része.

Raoul Weiss ötéves kitiltása egy dolgot bizonyít: a saját árnyékuktól is tartó titkosszolgálatok már rég nem terroristafegyvereket keresnek, hanem az egykori Szekuritátéhoz hasonlóan a szavak erejétől tartva minden eszközükkel a véleményszabadság ellen harcolnak. Jól fogalmazott az egyik román újságíró, hogy ilyen alapon sok sajtómunkást ki lehetne tiltani az országból, olyanokat, akik vagy Erdély, vagy a Székelyföld autonómiájával rokonszenveznek. Mi ez, ha nem gondolatrendőrség, ami gyökereiben akarja elfojtani a százéves román egyesülés hivatalos propagandájától eltérő más véleményt?

Nem vitás, hogy Románia rossz úton jár. A közeljövőben aligha lesz Raoul Weissen kívül más nyugati ember, aki önszántából itt szeretne jövőt építeni magának.

szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Ezt olvasta?

Páva Adorján

Páva Adorján

Székelyföld és a román futball agresszorai

Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.

Gazda Árpád

Gazda Árpád

A „Fogjuk meg, s vigyétek!” politikájától az „Utánam, vitézek!” politikájáig

Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.

Balogh Levente

Balogh Levente

Kit és hogyan büntessünk a megszorítások miatt?

Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.

Balogh Levente

Balogh Levente

Legyenek megszorítások, csak mi ússzuk meg!

Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Hozzá mer nyúlni Bolojan a „szent tehenekhez”?

Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.

Balogh Levente

Balogh Levente

Irán dönthet: tárgyal vagy eszkalál

Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.

Balogh Levente

Balogh Levente

A kódolt instabilitás kormánya

Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.