2011. szeptember 09., 11:052011. szeptember 09., 11:05
Persze megtörténhet: teljesen véletlen, hogy a pártbejegyzést megóvó román ügyvéd éppen Kelemen Hunor RMDSZ-elnök egyik tanácsadóját, illetve az RMDSZ bukaresti szervezetének elnökét bízta meg az EMNP dossziéjának áttanulmányozásával. Mint ahogy bizonyára az EMNP bejegyzését támogató aláírások is véletlenül kerültek az RMDSZ-közeli sajtóhoz. Nagy kérdés ugyanakkor, mi lesz akkor, ha mindezen véletlen egybeesések ellenére a bukaresti bíróság – felülbírálva az alapfokú ítéletet – úgy dönt, hogy mégsem ellenkezik annyira az európai demokrácia alapelveivel, ha egy politikai párt a társadalom valamely csoportjának érdekeit képviseli, és bejegyzi az EMNP-t. Persze az RMDSZ most birtokon belül van, nem ellenzéki alakulat, mint 2009-ben, amikor rákényszerült, hogy fölvegye európai parlamenti listája élére Tőkés Lászlót, hogy annak népszerűségét kihasználva szerezzen voksokat.
Kormánypártként pedig jóval több eszköz áll rendelkezésére a szavazatszerzésre, mint az EMNP-nek, ráadásul húszéves beágyazottsága, kiépített szervezeti hálózata és sok helyen a művelődési és civil intézmények fölötti ellenőrzés, a pénzosztói szerep birtoklása is növeli esélyeit. Tőkés László és a bejegyzésre váró EMNP viszont csak az RMDSZ mérsékelten sikeres kormányszerepe és egyre nyomasztóbb egyeduralma miatti elégedetlenségre és a magyar kormány támogatására számíthat. Hogy azonban ez sem kevés, az jelzi, hogy az RMDSZ mennyire idegesen fogadja az új rivális megjelenését. A helyzetet bonyolítja, hogy van még egy párt – a már bejegyzett, sőt polgármesteri tisztségeket is birtokló MPP, amelyet viszont az RMDSZ és Tőkés egyaránt elutasít. Tipikusan magyar helyzet – ám ha a nagyjából azonos célokat valló, de azt eltérő eszközökkel elérni akaró politikai szervezetek továbbra is elbeszélnek egymás mellett, és képtelenek lesznek megtalálni az egyensúlyi helyzetet Bukarest és Budapest között, akkor könnyen meglehet, hogy a romániai magyarság új prioritással szembesülhet: meg kell szoknia a parlamenten kívüli állapotot.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.