Beváltotta fenyegetését Cãlin Popescu-Tãriceanu, és megkezdte az aláírásgyûjtést egykori szövetségese, majd ellenlábasa, Traian Bãsescu államfõ hivatalából való felfüggesztése érdekében.
2014. szeptember 08., 21:002014. szeptember 08., 21:00
A lépés mögött ott lehet a bosszúvágy is – hiszen 2004 és 2008 között Bãsescu mindent megtett, hogy az akkor Tãriceanu által vezetett Nemzeti Liberális Párt beolvadjon az akkor még az államfõhöz közel álló Demokrata-Liberális Pártba –, ugyanakkor sokkal valószínûbb, hogy a PNL-lel szakító és politikai karrierje megmentésének esélyét a kormányzó Szociáldemokrata Párttal való egyre szorosabb együttmûködésben látó exkormányfõ kampánymegfontolásból kezdeményezi ismét a felfüggesztési eljárást.
Õ maga is indul az államfõi tisztségért, amivel már eleve szövetségese, a PSD-s jelölt, Victor Ponta kormányfõ esélyeit javítja, hiszen a gyõzelemre nincs esélye, viszont rontja a jobbközép sanszait. A felfüggesztési eljárás pedig még inkább kapóra jöhet a kormánynak, hiszen ha a kampány során az lesz a fõ téma, nem pedig a kormány tehetetlensége és ötlettelensége a gazdasági és társadalmi helyzet helyreállításában, máris jobban járnak.
Emellett ott van az a gyakorlati ok is, hogy ha felfüggesztik tisztségébõl, az államfõ nem tudja alkotmánybíróságon megtámadni a munkáltatók által fizetendõ tb 5 százalékos csökkentését, ami a kormány kampányának része – csak éppen a költségvetési fedezet nincs meg rá.
Emellett a felfüggesztés ügye kommunikációs trükk is, ami akkor is hasznot hajthat, ha nem gyûlik össze a szükséges mennyiségû aláírás a parlamentben. Pontáék kommunikációja ugyanis egyéb, érdemi mondanivaló híján jelenleg abban merül ki, hogy aki nincs velük, az Bãsescu szekértolója. Ha a jobbközép ellenzéki pártok nem támogatják a felfüggesztést, akkor jöhet az a szöveg, hogy lám, beigazolódott: hiába tagadják, mégiscsak Bãsescu emberei.
A felfüggesztés ötlete tehát nem más, mint politikai pótcselekvés, ami egyetlen célt szolgál: hogy a kormányoldalnak ne kelljen érdemi programmal elõállnia, hanem mondanivalója Bãsescu démonizálásában és a csatlósainak kikiáltott jobbközép jelöltek elleni uszításban merülhessen ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egyszerre szimbolikus és ironikus, hogy a rendszerváltás Romániájának meghatározó alakja, Ion Iliescu még halálában is, 36 évvel az 1989-es események és 21 évvel a politika első vonalából való kikerülése után még mindig releváns tényező.
Elöljáróban szögezzük le: az emberek többsége a jövedelme mértékétől függetlenül általában elégedetlen annak összegével, a méltányos nyugdíjhoz való jog pedig mindenkit megillet.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!