2011. június 27., 09:122011. június 27., 09:12
Úgy kell nekik, amilyen szemtelenek és tudatlanok, hisz már Caragiale kőbe véste a „pontosan… valamikor tizenkettő után” időpont-meghatározást. És gondoskodhatna-e egy nép ősi szokásainak megtartásáról bárki is jobban, mint választott feje?!. Aminek az illata ugyebár futótűzként terjed tova az egész (hal)testen: a főnök jól bevált késési szokása is gyorsan kötelezővé vált lefelé – minden fokon.
Aki valamit is ad főnöki mivoltára, az legalább a negyedórát ráveri a rabszolgáinak-jobbágyainak tekintett beosztottjaira. És még örüljenek, hogy csak jelképesen „veri rájuk”, mert ha a nagyfőnök hallott volna a deresről, és felélesztené az évszázados szokásjogot, akkor lenne csak haddelhadd! Csak azt nem tudom, hogyan is oldotta meg ezt a sarkalatos problémát az, aki önmagának a főnöke?! Egyik nap ő késett, a másik nap…?
Tudathasadásos állapot, az biztos, nem irigylem az ilyen helyzetben lévőket. De végső soron ez legyen az ő bajuk, nekem éppen elég volt lecsitítanom magam, amikor egy szombat délben kettőre összetrombitált gyűlésre a dicső főnökség derűs csevegés közepette húsz perc késéssel vonult be, és még csak egy fél szóval sem mondták, hogy bocsánat, ti férgek. A húsz perc közben már biztosan félórányira dagadt, nem tudom, mert azóta nem mentem ilyenféle gyűlések közelébe sem.
Egyszóval szépen elvoltunk a csak díszként használt óraszerkezetek szolgáltatásaival, a késés státusszimbólummá lett, és maradt volna még ki tudja meddig, ha nem történik ez a mostani malőr. Próbálok pozitívan gondolkodni, és nem rettegni holmi halálos kórtól: hátha európai kollégái közt forgolódva hallotta valamelyiküktől a „pontosság a királyok udvariassága” mondást, amit állítólag ama bizonyos Napkirály ejtett el egy óvatlan pillanatban. Becsületére és mentségére legyen mondva, ő még mit sem tudott az elnökválasztási kampányokról, a népszerűségi mutatókról és hasonlókról. Csak viselte azt a fránya koronáját, miközben pontossággal tisztelte meg – egész hoszszú életén át – az alattvalóit.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!