Pontáék éhsége

emiatt természetesen egyáltalán nem lehet búsulni, sőt fölöttébb üdvözlendő, hogy a magyarok ezúttal kimaradtak a legfőbb román közjogi méltóságok között dúló konfliktusból, amely a korábbihoz hasonló intenzitással köti le a bukaresti politikusok és a média figyelmét. A két vita mindenesetre azt a tanulságot hordozza magában, hogy Romániában kampány idején elkerülhetetlen a magyar kártya kijátszása, miközben a jobb- és a baloldal közötti ellentéteket két választás között sem sikerül félretenni. Hiszen azt látni, hogy a helyhatósági megmérettetésen vitathatatlan győzelmet arató, Victor Ponta és Crin Antonescu vezette szociálliberális szövetség nem éri be azzal, hogy nemcsak a központi hatalomból, hanem az önkormányzatokból is kiütötte az ősellenség demokratákat.

Nekik ennél is nagyobb falat, Traian Băsescu kell, de e téren sem érik be az államfő esetleges felfüggesztésének kísérletével: ők egyenesen megalázni akarják az elnököt. Egyértelműen ezt célozza a kezdeményezés, miszerint a jövőben ne az államfő, hanem a miniszterelnök képviselje nemzetközi szinten az országot. Túl azon, hogy Pontáék óhajának az alkotmány és az EU rendszabálya egyaránt ellentmond, az USL vezetőinek hataloméhségéről és meggondolatlan politikai magatartásáról árulkodik, hogy megkockáztatnak egy, az utóbbi időben eléggé visszahúzódó Băsescu elleni hadviselést.

Valószínűtlen ugyanis, hogy ezzel többletszavazatokra tesznek szert a parlamenti választásokig, arra azonban nagyobb az esély, hogy a parttalan konfliktusgerjesztés “visszahozza” a polgárokban az elnök iránt táplált egykori szimpátiát. Pláne, ha a következő hónapokban az Európa-szerte jósolt gazdasági válság hozzánk is begyűrűzik, aminek hatása nagyon is a balliberális hatalmon csapódna le. Amelynek vezető tandeme ráadásul közösen nem ismeri ki magát annyira gazdasági és külpolitikai téren, mint az államfő egymagában.