Az európai alapértékekkel és a kontinens országai közül elsőként általa szentesített Schengeni Egyezménnyel megy szembe Franciaország, amikor akadályt gördít Romániának a belső határellenőrzés nélküli övezethez történő csatlakozása elé.
2013. szeptember 30., 19:472013. szeptember 30., 19:47
Nem árt emlékeztetni, hogy közel harminc évvel ezelőtt a luxemburgi Schengen város mellett az Európai Gazdasági Közösség tíz tagjából öt – a Benelux államok, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság – megállapodott a közös határaikon való ellenőrzés fokozatos megszüntetéséről. Az 1985-ben megkötött egyezményhez azóta további 17 EU-tagállam és három társult ország is csatlakozott, így jelenleg mintegy 400 millió európai polgár élvezi a személyek valódi mozgásszabadságának feltételeit. Kivéve a román és bolgár állampolgárokat. Hiába mondta ki ugyanis a két országról még 2011 nyarán a tagállamok a bel- és igazságügyi tanácsának elnöksége, hogy megfelelően felkészült a schengeni vívmányok teljes körű alkalmazására, a technikai feltételek nem elegendőek, a bővítéshez politikai döntés is szükséges. Márpedig akárcsak korábban más nyugat-európai államok, ezúttal Franciaország is politikai megfontolásból tesz keresztbe Romániának és Bulgáriának. Ráadásul teljesen mondvacsinált okok miatt, hiszen a francia politikusok által hol burkoltan, hol nyíltan felhánytorgatott „cigányinvázió” nem a két ország Schengen-tagságán múlik, elvégre a romániai és bulgáriai romák jelentős része hazája tagságától függetlenül bejutott a schengeni övezetbe. Ezt nagyon jól tudják Párizsban is, csakhogy a jövő tavasszal rendezendő helyhatósági választások közeledtével a francia baloldal nem meri felvállalni a bővítés jóváhagyásának kockázatát, inkább az ottani közrend és a társadalmi nyugalom megteremtőjének szerepében tetszeleg választói előtt. De ugyanígy történt, amikor a Nicolas Sarkozy vezette jobboldal volt hatalmon. Párizs akkor is, most is azt üzente: az EU-nak nevezett politikai klubban a nagyhatalmak bármit megtehetnek a „perifériával”. Holott valamennyien tisztában vannak vele, hogy ezáltal nem fogják elejét venni a kelet-európai cigányok beáramlásának, az illegális táborok kialakításának, sőt az érintett országokat sem sarkallja hatékonyabb romaintegrációs stratégia gyakorlatba ültetésére.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
Ha George Simion nem is győzött az elnökválasztáson, azért mégis sokat nyert abból a „kalandból”, hogy ő lett a szélsőjobboldal közös államfőjelöltje.
1916. szeptember 20-án az Erdélybe betörő román hadsereg egyik ágyúlövedéke Vízaknán léket robbantott a hegy oldalában, és a korábban elárasztott sóbányából kitóduló sós víz három 1848-as huszár konzerválódott holttestét is magával sodorta.
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!