VEZÉRCIKK – Klasszikus politikai leszámolás zajlik ezekben a napokban a kisebbik bukaresti kormánypárton, a Liberálisok és Demokraták Szövetségén (ALDE) belül. A párt egyik társelnöke, Călin Popescu-Tăriceanu éppen eltakarítja az útból a másik társelnököt, Daniel Constantint, hogy egyeduralomra tegyen szert a pártban.
2017. március 27., 23:182017. március 27., 23:18
Valami hasonlóra számítani lehetett, hiszen az ALDE két törpepárt, a Tăriceanu vezette Liberális Reformpárt (PLR) és a Constantin által vezetett Konzervatív Párt (PC) egyesülése nyomán jött létre 2015-ben, és bár egyértelmű, hogy Tăriceanu a tapasztaltabb és rutinosabb politikus – hiszen miniszterelnök is volt, és a Nemzeti Liberális Párt elnöke hosszú évekig –, így neki állt a zászló a pártelnöki tisztségre a fúzió befejezése nyomán, azért igyekszik bebiztosítani, hogy a volt konzervatív párti szárnynak ne lehessen beleszólása a párt irányításába.
Az ALDE amúgy egyértelműen konjunktúrapárt, amely egyetlen célt szolgál: a Nemzeti Liberális Párt gyengítését. Ehhez a Szociáldemokrata Párt (PSD) kiváló partnert talált Tăriceanu személyében, aki az amúgy egész jó kormányzás után elvesztett 2008-as választást követően partvonalra szorult a liberális pártban, és folyamatosan gyűltek benne a sérelmek mindaddig, amíg a PNL az összeolvadásról döntött az eddig ősellenségnek tartott Demokrata-Liberális Párttal. Ekkor lépett ki a PNL-ből, és a hozzá hű pártvezetőkkel együtt megalakította új pártját, amely vélhetően még Tăriceanu viszonylagos népszerűsége ellenére is eltűnt volna a süllyesztőben, ha a PSD nem kapcsolja politikai lélegeztetőgépre őt.
Emlékezetes: a szociáldemokraták azáltal biztosították Tăriceanu számára a befolyást és azt, hogy állandóan szem előtt legyen, és véleményt nyilváníthasson a napi nagypolitikai ügyekben, hogy még 2014-ben őt választották a szenátus elnökévé. Ezzel örökre lekötelezték egykori ellenfelüket, gyakorlatilag a PSD bábjává fokozva le az egykori liberális kormányfőt.
A magát konzervatívnak nevező másik ALDE-alapító párt múltja sem makulátlanabb: a jelenleg korrupció miatt tízéves szabadságvesztését töltő mogul, Dan Voiculescu által alapított pártocska azzal írta be magát a politikai rekordok könyvébe, hogy támogatottsága sohasem érte el a parlamenti küszöböt, mégis szinte állandóan kormányon volt, mivel a választások előtt hol ezzel, hol azzal az oldallal kötött szövetséget. Népszerűségének titka a többi párt között Voiculescu vagyona és az általa birtokolt sajtóorgánumokban való szereplés lehetősége volt. Azzal, hogy Tăriceanu hóna alá nyúltak, és belementek a fúzióba, ismételten sikerült bejutniuk a parlamentbe – nem kizárt, hogy ehhez az is hozzájárult, hogy a PSD a választások napján éppen annyi szavazatot „irányított át\" az ALDE-nak, amennyi a parlamenthez való bejutáshoz szükséges volt.
Most már azonban, hogy feladatukat elvégezték, és sikerült a parlamenti jelenlétet és a kormányzást biztosítani Tăriceanu és Liviu Dragnea, a PSD elnöke számára, fölöslegessé váltak a volt konzervatív párti politikusok. Dragnea és Tăriceanu eddig is Constantin mellőzésével hozták meg a fontos döntéseket, és a mostani leszámolást, a politikai bizalom Constantintól való megvonását követően ez már zavartalanul folytatódhat.
Persze Constantin kizárása a pártból már problémásabb, hiszen a jelek szerint több egykori PC-s honatya is vele együtt távozna, ami megingathatja a kormánytöbbséget. Ám az, hogy Tăriceanu és Dragnea ilyen könnyedén felvállalta a félreállítását, azt jelzi, hogy nem aggódnak a kormánytöbbség miatt. És igazuk is van, hiszen a tapasztalatok alapján akad egy olyan, mintegy hat százalékkal rendelkező parlamenti párt, amely bármikor bármelyik kormányba hajlandó belépni. És amely már amúgy is parlamenti támogatásról szóló megállapodást kötött a kormánypártokkal.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia most aztán nem marad le: a dekadens Nyugattal egy időben rendelte be magának a szélsőséges-populista-szuverenista tisztítódesszertet.
Bár a kellemetlen meglepetés több tekintetben is benne volt a pakliban, nem túlzás sokknak nevezni a romániai államfőválasztás vasárnap rendezett első fordulójának eredményét.
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
Látogatottsági adatok