2011. július 29., 10:182011. július 29., 10:18
A verespataki arany- és ezüstbánya megnyitása elől jókora akadály hárult el nemrég azzal, hogy a művelődésügyi és örökségvédelmi minisztérium kibocsátotta az úgynevezett régészeti mentesítési bizonylatot. Ennek nyomán, ha majd a bánya valóban üzemelni fog, a merkantilista mohóság csillapíthatatlan éhe s az általa működtetett erőgépek acélfogai egyszerűen megsemmisítik például az ókori rómaiak által szintén aranybányászati céllal vájt, mára párját ritkító ereklyévé nemesült járatrendszerének nagy részét, de az európai, ezen belül erdélyi kereszténység jelenlétének és építészetének későbbi emlékeit, azaz temetőket, templomokat, házakat is. Hasonló jelenségnek vagyunk szemtanúi Kolozsváron, ahol a beruházás tekintetében nagyságrendekkel kisebb a tét, de a református egyháznak a kommunisták által ellopott területén levő, a római- és a középkor közötti időmezsgyén elhelyezkedő templomrom tekintetében a verespataki hagyatékhoz hasonlóan felbecsülhetetlen értékű leleteket rombol szét a kotrógép és a pénzéhes kapzsiság.
Mindez csak olyan körülmények között történhet, hogy a befektetőknek van elegendő pénzük, de eszük is. Ahhoz, hogy a műemlékek, régészeti lelőhelyek óvásáról rendelkező törvényeket kijátsszák, azokat a védelmező szakhatóságokkal és emberekkel együtt semmibe vegyék, esetenként politikusokat befolyásoljanak, méregdrága kampányokkal pedig a leendő vagy éppen zajló pusztítást fölöttébb szükséges beruházássá rajzolják át. Természetesen: leendő munkahelyeket, örökségvédelemre fordítandó dollármilliókat, az államkasszába küldendő dollármilliárdokat lobogtatva valóban el lehet érni a kívánt hatást s az áhított célt. De ne tévesszék szem elől, hogy ha majd az utolsó fát is kivágják, az utolsó folyót is megmérgezik, az utolsó halat is kifogják, meglátják: a pénz valóban nem ehető. S hogy az emberiség egyetemes, ezen belül kultúrtörténeti hagyatékának jelentéktelennek tűnő darabkái is többet érnek minden új épületnél, arany- és ezüsttonnánál, de még a dollármilliárdoknál is. Mert utóbbiak valóban: pénz. De előbbiek az érték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vélhetően sokan értenek egyet azzal, hogy Romániában nagyjából annyi szükség volt arra, hogy 2025-ben újabb, ráadásul megismételt elnökválasztást kelljen tartani, mint egy pornófilm forgatásán az intimitás-koordinátorra.
Habár a tavaly novemberi államfőválasztás eredményének érvénytelenítése ismét alátámasztotta a mondást, hogy Romániában bármi megtörténhet, sőt annak az ellenkezője is, mégis nagyobb a valószínűsége, hogy május 19-étől új államelnöke lesz az országnak.
Függetlenül attól, hogy valaki kedvelte-e Ferenc pápát, sőt attól is, hogy az ember katolikus vagy protestáns, egy dolog kijelenthető: az egyházfő sokat tett a magyarok – köztük kiemelten az erdélyi magyarok – ügyének ismertebbé tételéért a világban.
Az idei húsvétvasárnap, Krisztus feltámadása másnapján „távozott a mennybe” Ferenc pápa, Szent Péter utódja.
A fene akarta így húsvétra összetiszázni magát, de nehéz szó nélkül elmenni amellett, hogy egyesek épp akkor szeretnék Erdélyt is „elárasztani”, amikor kiderült: a párt EP-képviselői a saját országuk, saját nemzetük ellenében tevékenykednek.
Securitatés nyomozati anyagot, illetve ebből származó politikai per- és büntetés-végrehajtási anyagot lapozok újra.
Maximális fokozatra kapcsolt a romániai államfőválasztás kampánya.
Valljuk be: igazából inkább akkor lepődtünk volna meg, ha a román hatóságok a múlt heti kolozsvári incidens nyomán készségesen beismerik, hogy egy román férfi annak nemzetisége miatt bántalmazott egy magyar fiatalt.
A Magyar értelmező kéziszótár a címben szereplő szösszenet fogalmát így határozza meg: „nagyon rövid vázlat, töredékszerű írói mű”.
Persze sejthető volt, hogy kutya nehéz lesz Ukrajnában nem hogy békét, de akár csak fegyverszünetet teremteni – de csak most látszik igazán, mennyire az. Főleg úgy, hogy Európa gyökeresen más módon szeretné elérni, mint Donald Trump.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!