2011. július 29., 10:182011. július 29., 10:18
A verespataki arany- és ezüstbánya megnyitása elől jókora akadály hárult el nemrég azzal, hogy a művelődésügyi és örökségvédelmi minisztérium kibocsátotta az úgynevezett régészeti mentesítési bizonylatot. Ennek nyomán, ha majd a bánya valóban üzemelni fog, a merkantilista mohóság csillapíthatatlan éhe s az általa működtetett erőgépek acélfogai egyszerűen megsemmisítik például az ókori rómaiak által szintén aranybányászati céllal vájt, mára párját ritkító ereklyévé nemesült járatrendszerének nagy részét, de az európai, ezen belül erdélyi kereszténység jelenlétének és építészetének későbbi emlékeit, azaz temetőket, templomokat, házakat is. Hasonló jelenségnek vagyunk szemtanúi Kolozsváron, ahol a beruházás tekintetében nagyságrendekkel kisebb a tét, de a református egyháznak a kommunisták által ellopott területén levő, a római- és a középkor közötti időmezsgyén elhelyezkedő templomrom tekintetében a verespataki hagyatékhoz hasonlóan felbecsülhetetlen értékű leleteket rombol szét a kotrógép és a pénzéhes kapzsiság.
Mindez csak olyan körülmények között történhet, hogy a befektetőknek van elegendő pénzük, de eszük is. Ahhoz, hogy a műemlékek, régészeti lelőhelyek óvásáról rendelkező törvényeket kijátsszák, azokat a védelmező szakhatóságokkal és emberekkel együtt semmibe vegyék, esetenként politikusokat befolyásoljanak, méregdrága kampányokkal pedig a leendő vagy éppen zajló pusztítást fölöttébb szükséges beruházássá rajzolják át. Természetesen: leendő munkahelyeket, örökségvédelemre fordítandó dollármilliókat, az államkasszába küldendő dollármilliárdokat lobogtatva valóban el lehet érni a kívánt hatást s az áhított célt. De ne tévesszék szem elől, hogy ha majd az utolsó fát is kivágják, az utolsó folyót is megmérgezik, az utolsó halat is kifogják, meglátják: a pénz valóban nem ehető. S hogy az emberiség egyetemes, ezen belül kultúrtörténeti hagyatékának jelentéktelennek tűnő darabkái is többet érnek minden új épületnél, arany- és ezüsttonnánál, de még a dollármilliárdoknál is. Mert utóbbiak valóban: pénz. De előbbiek az érték.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
A parajdi katasztrófával kapcsolatban – amely kollektív trauma – némelyek azon töprengtek, hogy inkább ipari, vagy pedig természeti katasztrófáról van-e szó.
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
A parajdi sóbányát érintő természeti csapásról, még inkább emberi mulasztásról sokan és sokat írtak, írnak és még írni fognak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!