Rostás Szabolcs
2025. június 03., 20:002025. június 03., 20:00
2025. június 03., 20:512025. június 03., 20:51
Megnyugtató válaszok, lehetséges megoldások helyett egyre több a kérdőjel Parajdon azóta, hogy az évtizedek óta nem tapasztalt vízhozammal megáradt Korond-patak május utolsó napjaiban teljesen megtöltötte a sóbányát. Ráadásul a katasztrófa bekövetkezte óta eltelt szűk egy hét alatt még mindig nem derült ki, pontosan mekkora haváriával állunk szemben, milyen kilátásai vannak nem csak a Hargita megyei településnek, hanem a Sóvidéknek és egész Székelyföldnek.
A megannyi kérdőjel ellenére néhány dolgot bizonyosan tudunk. Parajd, a Székelyföld közelmúltbeli legsúlyosabb ipari, ökológiai, idegenforgalmi, szociális válságát ugyanazoknak a jelenségeknek az elegye váltotta ki, amelyek évtizedek óta fékezik Románia fejlődését. A mostani súlyos vészhelyzetet természeti csapás okozta ugyan, ennek kialakulásához azonban alapvetően hozzájárult az emberi tevékenység, egészen pontosan a hanyagság, a mulasztások egész sora, a szervezetlenség, az állam működésképtelensége.
Ennek ellenére a Salromnál is ugyanaz volt a reakció, mint a román állami vállalatoknál, intézményeknél, hivataloknál általában: a felelősség elhárítása, a döntésképtelenség, a forráshiányra hivatkozás, no és persze a társadalomba is mélyen beivódott balkáni gondolkodásmód: „las’ că merge și așa”. (Hagyd csak, menni fog az így is). Ugyanez a mentalitás a romániai valóság egyik rákfenéje, többek között ez vezetett – hogy egy más jellegű, ám a kiváltó okok tekintetében a parajdihoz annyira hasonló tragédiát említsünk – a több mint hatvan halálos áldozatot követelő, tíz évvel ezelőtt a bukaresti Colectiv klubban bekövetkezett tűzvészhez is.
Akárcsak abban az esetben, Parajdon is állami intézmények egész sora hunyt szemet a rendellenességek fölött, görgette maga előtt a problémát. És ne legyenek illúzióink, a Colectiv-ügyhöz hasonlóan a sóbánya elárasztása esetében is elmaradnak a felelősségre vonások, egy ideig még folyik majd a vita a sóipari társaság és a vízügyi igazgatóság, az ezeket az intézményeket felügyelő gazdasági, illetve környezetvédelmi minisztérium felelősségéről, aztán majd kialszik ez is. Ráadásul ugyanaz a veszély fenyeget, hogy nem tanulunk ezekből az esetekből, és nem foganatosítunk elengedhetetlen óvintézkedéseket; például tíz év elteltével sem épültek meg a nagy égési sérültek kezelésére alkalmas kórházak, amelyek szükségességére annyira ráirányította a figyelmet a Colectiv-tragédia (is).
Ha sok érdeme nem is volt tízéves Cotroceni-i pályafutása során, Klaus Iohannis legalább ki merte mondani (a 2021-ben történt konstancai kórháztűz nyomán), hogy a román állam kudarcot vallott, mégpedig abban az alapvető feladatában, hogy megvédje állampolgárait. És sajnos ezzel a tanulsággal maradtunk, hiszen utódja, a bő egy hete hivatalába lépett Nicușor Dan éppen Parajdon tett terepszemléje közben volt kénytelen elismerni, hogy a román állam működésképtelen.
Mint ahogy a közvetlen következményei súlyosan érintik a teljes Sóvidéket és a Székelyföldet, a tanulságokat tekintve országos, általános érvényű kihatásokról beszélhetünk. Románia, a kudarcot vallott állam működőképességéhez évtizedek óta halogatott reformok végrehajtására van szükség, amelyek Nicușor Dan megválasztásával, az általa sürgetett elképzelésekkel vagy megvalósulnak, vagy nem. Parajdnak azonban óhatatlanul stratégiára van szüksége a jelenlegi súlyos helyzetből való kilábalás, a túlélés, mondhatni az újjászületés érdekében.
Jelen pillanatban nem tudjuk ugyanis, mi menthető meg a sóbányából, ha egyáltalán fennmarad valamilyen formában a létesítmény, egyre több az arra utaló jel, hogy sem a kitermelés, sem az idegenforgalom nem folytatható odalent (abban a formában legalábbis nem, mint az elmúlt évtizedekben), mindazonáltal az sem ismert egyelőre, hogy a bánya elárasztásának, esetleges beomlásának milyen következményei lesznek a településre, a régióra. Hiszen a helyzet nap mint nap változik, újabban a folyóvizekben megemelkedett sókoncentráció okoz fennakadásokat az ivóvízellátásban a térségben, de azt is csak találgatni lehet, mi történik, ha még nagyobb mennyiségben kerül sóval telített oldat a vizekbe.
Parajdon tehát súlyos a helyzet, és érthető, ha a lakosság egy része kilátástalannak is tartja. A településnek azonban minden lehetőséget meg kell ragadnia, hogy ne vesztesként jöjjön ki ebből a tragédiából. Abból kell erőt merítenie a sóvidéki település közösségének, hogy mellette áll a Székelyföld és Erdély, ugyanakkor ki kell használnia, hogy egyszerre két állam, a román és a magyar is a támogatására siet, továbbá európai uniós forrásokra is számíthat. Nem beszélve arról a példás összefogásról, adománygyűjtési akciósorozatról, amelynek keretében erdélyi és anyaországi önkormányzatok, egyházak, civil szervezetek, együttesek, művészek siettek a parajdiak megsegítésére. Ezeknek a kínálkozó lehetőségeknek a kiaknázása jelent kiutat Parajd számára, az ottani közösségnek (teljesen) újra kell gondolnia gazdasági, vállalkozói életét, idegenforgalmát, egyáltalán a jövőjét.
Bízunk benne, hogy sikerülni fog, és elkerülhető lesz a katasztrófa kiterjedése. Románia működőképességének visszaszerzése, egy nem kudarcos, hanem következményekkel rendelkező országgá válása kapcsán már nem vagyunk ilyen optimisták.
Balogh Levente
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Balogh Levente
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Rostás Szabolcs
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
Balogh Levente
Eddig tartott: Donald Trump amerikai elnök második mandátuma kezdete után fél évig tudott kitartani azon elv mellett, hogy igyekszik távol tartani az Egyesült Államokat a világban dúló fegyveres konfliktusokban való részvételtől.
Balogh Levente
Nem mintha a román kormányokat általában túlzott stabilitással lehetne vádolni, de a jelenleg „építés alatt” álló kabinet kapcsán még inkább kijelenthető: kódolva lesz benne az instabilitás.
Balogh Levente
Bukarest megpróbál túllépni eddigi, meglehetősen passzív külpolitikáján, és jelentősebb szerepet kíván vállalni Európa keleti és délkeleti részén – erre enged következtetni Nicuşor Dan újdonsült államfő eheti moldovai és ukrajnai látogatása.
Rostás Szabolcs
A közelmúltban végbement társadalmi-politikai folyamatok ismeretében a lehető legkedvezőtlenebb irányba tartanak Bukarestben a kormányalakításról és a költségvetési hiány csökkentéséről szóló pártközi tárgyalások.
szóljon hozzá!