A romániai orvostársadalom akut problémáinak ismeretében különleges jelentõséggel bír az a kezdeményezés, amely kedden orvosi szolgálati lakások alapkövének elhelyezésével indult útjára Sepsiszentgyörgyön.
2013. július 23., 21:052013. július 23., 21:05
2013. július 23., 21:062013. július 23., 21:06
Felépítésük után hat lakás áll majd bérmentve az igénylõk rendelkezésére, és a projekt várhatóan nagyban elõsegíti a fiatal orvosok szülõföldön maradását és pályakezdését. Az alapcélhoz hasonlóan örvendetes tény az is, hogy a terv megvalósítása mögé civil szervezet, megyei és városi önkormányzat, kórház, továbbá a magyar kormány egyaránt felsorakozott, és ez az összefogás bizony szép eredményekkel kecsegtet.
Hiszen a hazai egészségügyrõl nemigen mondható el, hogy az elmúlt 23 évben bõvelkedne a sikertörténetekben. Ahány miniszter megfordult a szaktárcánál, annyiféle koncepció, stratégia célozta meg az ágazat reformját, többségüket azonban politikai akarat vagy pénzhiány miatt gyakorlatba sem ültették, a többi kudarcot vallott. Mindenki meggyõzõdhetett errõl, aki volt már beteg, és kénytelen volt igénybe venni az állami betegellátás szolgáltatásait.
De beszédesek azok az adatok is, amelyek azt bizonyítják: az orvosok valósággal menekülnek Romániából. Az elmúlt hat és fél évben összesen 14 ezer orvos telepedett külföldre munkavállalás céljából: miközben 1989-ben az országban 56 ezer gyakorló orvos volt, jelenleg a számuk a 40 ezret sem éri el.
Az elvándorlás fõ oka a romániai és a külföldi bérezés közötti különbség: míg itthon egy gyakorló orvos 200 euró havi fizetést kap, addig az EU többi tagállamában 1300 eurót keresnek havonta. A különbség kiegyensúlyozására a hazai hatóságoknak valamiképpen meg kell találniuk a forrásokat, ellenkezõ esetben „többel kötik be\", hiszen ha a jelenség anyagi oldalát elemezzük, a román állam a rendszerváltás óta mintegy 230 millió eurót vesztett a külföldre távozott orvosok miatt. Ennyibe került ugyanis a \'89 óta kivándorolt mintegy húszezer szakember egyetemi és szakmai képzése.
Az orvosok itthon tartásához természetesen nem elegendõ a szolgálati lakás biztosítása, viszont olyan támogatás, amelyre már alapozhatnak, további hasonló segítség esetén pedig talán az elvándorlástól vagy az õszre beharangozott munkabeszüntetéstõl is eltekintenének.
Elöljáróban be kell vallanom, megnyugvással tölt el, hogy – enyhén szólva – gyér érdeklődés övezte az „új messiás” (igen, így kisbetűvel) erdélyi útját.
Magyar politikus ritkán használ olyan méltató szavakat egy román vezető kapcsán, mint amilyeneket Orbán Viktor miniszterelnök mondott román kollégájáról, Ilie Bolojanról Tusványoson – jó is lenne, ha mindez egy szoros együttműködés kezdetét jelentené.
Kevesebb mint kilenc hónap választ el bennünket a jövő évi magyarországi választásoktól, és mint ahogy az anyaországi társadalomnak, úgy a külhoni, erdélyi magyaroknak sem mindegy, mi lesz a megmérettetés kimenetele.
Ahogy az várható volt, a megszorító intézkedések miatt egyre durvábbak a viták a PSD és a PNL között, a PSD pedig olyan beleéléssel játssza az ellenzéki párt szerepét, hogy a végén még tényleg elhisszük: hajlandó felrobbantani a koalíciót.
Trump végül mégis a háborút választja a béke helyett? – tették fel sokan a kérdést azt követően, hogy az amerikai elnök bejelentette: növelik az ukrajnai fegyverszállításokat, és 50 napos ultimátumot adott Putyinnak az ukrajnai háború befejezésére.
Ellopták a magyarok Erdélyt, egész Románia élőben nézte, csak épp nem látta, mert a székely furfang fél órára lekapcsolta a villanyt.
Fogjuk meg, s vigyétek! Így foglalható össze Románia vezetőinek az álláspontja azzal a felvetéssel kapcsolatban, hogy a saját fizetésük egy részéről lemondva személyesen is járuljanak hozzá Románia államháztartásának a kiegyensúlyozásához.
Az előző kormányok felelőtlen gazdaságpolitikája miatt sokakban merült fel jogosan: miközben a meggondolatlan intézkedések következményeit, a megszorításokat az ország minden polgárának viselnie kell, valamilyen formában meg kell büntetni a felelősöket.
Azzal vélhetően az ország szinte minden polgára egyetért, hogy az elmúlt évek fedezet nélküli, rekord méretű költségvetési hiányt okozó költekezései miatt vészmegoldásra van szükség – csak éppen ő maga szeretné megúszni a megszorító intézkedéseket.
Bár a nehéz pénzügyi helyzettel küzdő Romániának mihamarabb korrekciókra lenne szüksége, a májusi államfőválasztás után jókora késéssel, egy hónapos konzultációt követően jött létre a négypárti koalíció Bukarestben.
szóljon hozzá!